Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak
165. és iparvidéknél és Berlin birodalmi székváros kiterjedt ipartelepeinél. Ezt a megállapítást látszanak igazolni Elszász-Lotharingiának még a franczia uralom idejében épített mesterséges víziútjai is, melyek ezen körzet bányászata érdekében létesültek. Az egyes bánya- és ipari körzetek, de a birodalom keleti és nyugati érdekeltségei is a mesterséges víziutak létesítésénél úgyszólván kizárólag saját külön érdekeiknek kívántak szolgálni s érdekeiket még a közelmúltban is féltve őrizték, úgy hogy egyes víziutak létesítésénél az eltérő érdekek legtöbbször szembe is kerültek egymással. Ezt észlelhettük az ú. n. Mittelland-csatorna keleti folytatása, a Maas- és Mosel-folyók csatornázásának kérdésénél. A hadiállapot teremtette helyzet és az abból levont tanulságok azonban a víziútak továbbfejlesztésének kérdésében már is jelzik hatásukat, amennyiben mindinkább az a nézet alakul ki, hogy az olcsó szállítást biztosítani kell a birodalom egyes részei között, és a víziútakkal meg kell nyitni a kevésbbé ipargazdag vidékeket is. Nem lesz érdektelen felemlíteni, hogy a német birodalomban nemcsak minden hajózásra alkalmasabb folyóvölgy érdekeltsége tömörült, czélul tűzve az illető folyó hajózhatóságának előmozdítását, hanem az egyes vidékek érdekében álló mesterséges vizíútak, hajózó csatornák létesítése is ily érdekeltségi körök által szorgalmaztatnak. Az érdekeltségek iparkodnak ezeket a kérdéseket állandóan napirenden tartani, tanulmányoztatják azokat, terveket dolgoztatnak ki, egyszóval lehetőleg előkészítik, hogy alkalmas időben az adatok rendelkezésre legyenek. Az eljárások igen alkalmasak a hajózó utak fokozatos fejlesztését előmozdítani, de egyben arról is tanúskodnak, hogy a német birodalomban széles körben tisztában vannak a belvízi hajózás közgazdasági jelentősége és előnyeivel. A német birodalmi víziútak és a Duna-folyam között tervezett mesterséges összeköttetések révén kialakuló közópeurópai belvízútakra nézve tájékoztatóul szolgálhatnak az alábbi adatok : Figyelembe véve a Dunának az Odera, Elbe és Rajnával tervbe vett összeköttetéseit, ezen útirányoknál az északnyugatdélkeleti forgalomban a következő jellegzetesebb távolságok mutatkoznak l. Sulina—Budapest Sulina—Wien ... 1G50 km 1932 « 1. A Duna—Odera csatornán át : Sulina—Oderberg Bresslau Berlin ... Magdeburg Ruhrort Stettin ... Hamburg 2200 km 2450 2870 3008 3500 2950 3230
