Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak
160. hosszal, majd a csatornázott Netze 23 km hosszal, ehez csatlakozik a brombergicsatorna 26 km hosszal, mely csatorna Brombergnél a csatornázott Brahe-folyó 12-5 km hosszú szakasza útján a Visztulával van kapcsolatban. A Warthe-Netze Brombergi-csatorna és Brahe összefüggő víziút képezi az Odera—Visztula közötti összeköttetést. Hossza 293 km, a hajók terhelése 400 t. Zsilipek száma 22. A Felső Netze a Brombergi-csatornából torkol ki, 105 km hosszban a lengyel határig csatornázott, zsilipek száma 8 (méretei 42CV—5-0 m), hajók terhelése 150 tonna. A Klodnitz-csatorna Cosel városnál torkol az Oderába. 45'6 km hosszú, 18 (333— 4'1 m méretű) zsilippel; a csatorna vízmélysége l-50 m, hajók terhelése 100 tonna. A csatornának 600 tonnás hajókra való átépítése tervbe van véve. A Persante, Wipper és Stolpe pomerániai tengerparti folyók, csakis torkolati szakaszaikon hajózhatók tengeri hajókkal, vízmélységük 4Ю—4'5 m. 6. Märkische víziútak. Az Elbe- és Odera-folyók közötti és Berlin birodalmi székváros körüli víziútak alkotják a Märkische víziútakat, melyek nyugaton az Elbe, keleten az Odera és északon a meklenburgi hajózó útakkal vannak kapcsolatban; részben természetes, részben mesterséges víziútak, melyek gerinczét a Havel- és Spreefolyók alkotják. Felosztanak: 1. Fővíziútakra, u. m. : a) Alsó-Havel víziút Elbe—Spandau között; b) Havel —Odera víziút Spandau—Hohensaaten között; c) Spree— Odera víziút Spandau —Fürstenberg között; d) Plauer- és Iliié-csatorna az Alsó-Havel— Elbe-folyó között. 2. Mellékútakra, melyek részint oldalcsatornák, részint a tavak közötti összeköttetések. 3. Alárendelt hajózó útak és tavakra. Az Elbe-folyó és Spandau város közötti Alsó-Havel víziút Havelberg város felett torkol ki az Elbeből, a Plauer-tóig 99 km hosszú; innen 54 km hosszban Brandenburger-Havel, majd .175 km hosszban Kladower-tó nevet visel. Kisvízmélysége 1'8— Г9 m, 600 tonnás hajókkal hajózható, melyek Hamburg—Berlin körött és a Teltow-csatorna útján a felső Spree-ig közlekedhetnek. Az Alsó-Havel víziútnak régebb idő óta két összeköttetése volt az Oderával, az egyik a Finow-csatorna, a másik a Spree-folyó útján, Hohensaaten, illetőleg Fürstenberg—Odera-torkolattal. A Finow-csatorna a .Schnelle—Havelből torkol ki, Liepe város alatt csatlakozik a régi Odera-ághoz és ennek útján Hohensaatennél az Oderához. Ezen csatorna 1620-ban épült, 1746-ban megújították, 1846. évben kibővítették, 12 zsilipje 41-0—5-3 méretű; a gyorsan növekedő forgalomnak a Finow-csatorna nem tudott megfelelni. Berlin rendkívüli szükségleteinek kielégítése czéljából, s hogy a város iparczikkei kelet felé víziúton elszállíthatok legyenek és az Elbe—Odera közötti átmeneti forgalom megkönnyíttessék, kiépítették az u. n. Berlin—Stettin-i nagyhajózó útat, melynek a Berlin—Hohensaaten közötti 92 km hosszú szakaszát képezi a Hohenzollern-csatorna.
