Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

183. elég könnyen kezelhetők. A gördülőtáblák lelett egy sor 35=55 cm magas, kézzel kezelhető csúszótábla van alkalmazva. A kezelőhíd és a raktár magassági különbözete 545 m. Ez oly hosszú vágányokat igényel, amelyeken a táblák és kezelőjárda alkatrészeinek való elszállítására szükséges idő a leggyorsabb áradások alkalmával nem áll rendelkezésre. Azért, mint már az általános részben említettük, egy-egy nyílás alkatrészei hajóba lesznek rakva, amelyből hosszabb hajózási szünetek alkalmával a raktárba szállíttatnak. Ez a berendezés egyúttal lehetővé teszi, hogy a rövidebb tartamú árhullámok után a duzzasztás kellő gyorsasággal ismét visszaállítható legyen. De így is a hosszú vágányon való szállítás mellett egy rövidebb vágányösszeköttetést terveztünk. Ugyanis a raktárból egy vasbetonhídon vezető vágány végén álló emelődarúval az alkatrészek az alsó síkról közvetlenül a felsőre emelhetők és ilyenkor a kerülővágány mellőzhető, esetleg gyorsítás czéljából' mindkét út egyidőben használható. A gát teste 150 m távolságban vert szádfalak között a bakok fülkéjében 2'0 m, egyébként 2-4-0 m vastag betonrétegből áll, melyből 0-5 m víz alatt lesz öntve, a többi szárazban lesz készítve és pedig a bakok alatt vasbetétekkel, mely fogazással kapaszkodik az öntött rétegbe. A vasbetétek az építmény monolit voltát biztosítják és a vízfelöli csapágyaknak idomvasakból készített rácsát lefogják és ezért még a küszöb alá is nyúlnak. A táblák küszöbétől mintegy 9 »t-re és ugyanazon magasságban van egy csillapitóküszöb, amelyet egymáshoz és a fenékhez vasékekkel erősített faragott kövek szegélyeznek. Ez lehetővé teszi, hogy a víz mindig vizpárnába bukik és a fenék kimélése mellett erejében megtörvén, a sjáttest nagyobb szélességét nem kívánja. Egyébként a gáttesthez még mintegy 10 m hosszú biztosító kőhányás csatlakozik. Bár az alkalmazott szerkezet és kezelés mellett a gát feneke lehetőleg kiméltetik, biztonság kedvéért a bakok alat.t még vasalt porthmdczement, egyébiitt pedig keramit- vagy bazaltburkolatot terveztünk a hordalék koptatása ellen. Ahol a szádfalak a vízjáró rétegbe nem nyúlhatnak, ott czementbepréselés is van előirányozva, hogy az építés alatt a forrásozást csökkentse, duzzasztás alatt pedig alámosás ellen is jobban biztosítsa a gátat. A duzzasztó balparti ellenfalát is betonból terveztük, sarkai és felső élei faragott kővel, egyéb látható felülete pedig 10 cm vastag burkoló betonnal van megvédve. A szárnyfalak — alapozás és földmunka kímélése szempontjából —

1 konzolszerű kiképzéssel vasbetétes betonból készülnének. Ezekhez lefelé csatlakozik egy 5 m hosszú bordákon nyugvó vasbetonburkolat, amelynek rézsűje a szárnyfal mellett 2:1-ből fokozatosan átmegy a csatlakozó 80 m hosszú, kőhányásra támaszkodó kőburkolat rézsűjéhez. Felfelé ez az átmenő rész habarcsba rakott kőburkolatból áll. A gát két nyílását elválasztó pillér külön megfontolást igényel. Miután az emelő csörlőket árvíz fölé csak a partokon lehet elhelyezni, mindkét nyílás szélső bakjainak a pillérbe kell feküdniök. Hogy a pillér minél keskenyebb legyen és emellett a két nyílás bakjai a gyors kinyitás követelményei szerint egyszerre lefektethetők, illetve felemelhetők, tehát egymástól függetlenül kezelhetők legyenek, a tanulmányozott megoldások közül azt választottuk, melynél a két nyílás bakjainak tengelyvonala párhuzamosan eltolatik. amivel aztán sikerült a pilléiszélességét 3-75 w?-re leszorítani. »