Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

128. magasságú minimális duzzasztott vízszínt kiván. Ezen vízszín alatt a 25 m mély hajóút is némi sziklaeltávolítással biztosítható. A gát koronája ÍOOIO m magas és a fixirozott víz fölé 1-33 m-ig ér. Hossza 150 m, átlagos magassága 210 m. Miután a mederkeresztszelvény a bukógát koronamagasságában csak 125 m széles, a medret vagy megfelelően ki kell szélesíteni, vagy a gátat ferde irányban elhelyezni. Ezen bukógát építése esetén a hajózás zsilipes csatornában bonyolítandó le, melyet 78-(-700 és 78-|-800 között kell kiágaztatni és pedig a balparton, mert a jobbparton magaslatok nyúlnak egészen a partig. A csatorna árvíz fölé érő gátak között közvetlenül a part mentén haladna és 73-(-00 tájékán visszatorkolna, hol az alsó böge duzzasztott víze már elegendő mélységet biztosítana. A csatorna tehát mintegy 5-8 kilometer hosszú. Hosszát mintegy 3 0 kilométerrel lehetne megrövidíteni, ha sikerülne a medernek 73 és 76 kilometer között fekvő szakaszát kotrással és erős összeszorítással annyira mélyíteni, hogy a II. sz. böge 97-30 duzzasztott vízszíne alatt 2Ю 25 m. mélység eléretnék. Ezt már azért is érdemes volt mérlegelni, mert elesnék .3-0 kilometer csatorna, valamint annak mentén a Zdin és Kovacevac patakoknak a csatorna alatt, továbbá a pokupskoi komphoz vezető útnak a csatorna felett való elvezetése. Azonban az első megoldás előnyösebbnek bizonyult, mert olcsóbb, a hajózási mélység biztosabb, mint szabályozásnál, továbbá vízerőkihasználásra alkalmasabb. 2. Bukógát a sredickói sellőnél. Ezen gáttal a nagy hajózást a károlyvárosi közúti Ilidig kellene biztosítani, ami 10i'30 m magas vízszínt, illetve mintegy 104-10 m magas koronájú bukógátat követel. Ezen bukógát szintén a sellő természetes fenékgátjának legmagasabb pontjára 90.500 /m-nél lenne helyezendő, ahol a gát közvetlenül a szilárd alapra helyezhető és a Kulpa szelvénye legszélesebb, tehát az árvízi duzzasztás szempontjából előnyös. A hajózás itt is minden vízállásnál a csegével ellátott oldalcsatornában folynék, melynek töltései és zsilipkapui árvíz fölé érnének. Ezen oldalcsatornának mintegy 90.600 /m-nél kellene kiágaznia a Kulpából és az alsó bukógáttal előállítandó 100 30 legkisebb duzzasztott vízszínnél előálló mélység figyelembevételével 87.300 /m-nél visszatorkolnia. A csatorna tehát mintegy 3300 /m hosszú. A csatorna vezetése azonban nehézségekbe ütközik. A jobbparton 90.200 /m-től 88.900 /Vn-ig a lasinjai sziklás magaspart, a baloldalon pedig 88.700 és 87.500 között a sredickói domb kifutó lába esik vonalába úgy, hogy emiatt a gát ezen legkedvezőbb elhelyezéséről le kell mondanunk és a gátat nem a sellő legmagasabb helyén, hanem lejebb, a lasinjai sziklás parton alul, a 88 800 fm tájékán kell elhelyeznünk, ahol a csatorna az ottani alacsonyabb jobbpartra kivezethető és az arra alkalmas elég mély ponton 87.300 /m-nél visszavezethető. Azonban ezen esetben a bukógát 103-10 m feletti koronája oly magas, hogy a szelvénynek több mint felét elzárná és már a közepes vizeket is meg nem engedhető mérvben átduzzasztaná a partokon. Ezért a duzzasztott vízszínt le kell szállítanunk és meg kell elégednünk azzal, hogy a nagy hajózással nem Károlyvárosnál, hanem egy lejebb fekvő