Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

124. magasságát, a csapadékészlelésekből pedig az azt előidéző csapadék középmagasságát és ezeket a 12 sz. kimutatásba bejegyeztük. A csapadék középmagasságának pontosabb megállapítása czéljából az egyes állomások csapadékából meg kellene szerkeszteni az izohyetákat, planimeterezés útján az ezek által határolt területeket és ezekből a leesett víz köbmennyiségét. Ennek a csapadékterülettel való osztása adná a középmagasságot. Ennek minden áradásra való végrehajtása túlsók munkával járt volna és azért azon közelítő eljárást alkalmaztuk, hogy minden egyes völgyre nézve, mint középcsapadékot, az abban létező állomások észlelésének aritmetikai közepét fogadtuk el. Ezt minden völgy csapadékterületével szorozva, nyertük az arra esett eső köbmennyiségót. A 3 völgy köbmennyiségének összegét az egész csapadókterülettel osztva nyertük a keresett középcsapadékot, melyet a 12. sz. kimutatásba jegyeztünk. A középcsapadék egy másik megközelítését adja az összes csapadékállomások aritmetikai közepe. Ez azonban még durvább az előbbinél, mert a mérőállomások nincsenek a terület arányában elosztva. A közelítés fokának elbírálása czéljából az 1903. évi juliusi áradást előidéző csapadékra nézve megszerkesztettük a 20—20 mm csapadéknak megfelelő izohyetákat és kiszámítottuk minden egyes völgyre, valamint az összesen lehullott csapadék köbmennyiségét és a csapadékterülettel való elosztás útján a csapadék középmagasságát. Az eredményeket a 15. kimutatás mutatja. Bár az egyes völgyeknél a csapadékállomások aránytalan elosztása folytán az izohyetákhoz képest 20%-ig menő különbség mutatkozik, ez az összes terület középcsapadékánál már csak -f- 3—4%-ra rúg ós valószínűleg más esetben sem lépi túl a 10%-ot. Ezen megközelítés pedig az előleges tájékoztatásra elegendő. 15. sz. kimutatás. A csapadék középmagasságának a számítás módja szerinti eltérése. A 4. sz. árhullámot előidéző csapadé k köz épmagassá g a megállapításának módszere a felső Kulpa a Dobra a Korana átlag V ö ] gyében 1. Izohyeták 2. Az egyes völgyek állomásainak aritmetikai közepe ... 3. Az összes « « « к ... 129-6 129-2 119-2 100-1 126-1 140 -0 126-7 130-6 121-6 Az így nyert középcsapadék és a srediékoi mérczén észlelt árhullám magassága közti összefüggés kipuhatolása czéljából ezen adatokat mint koordinátákat felraktuk a 11. rajzban. Első pillantásra azonban az így nyert pontok közt nem húzható egy oly folytonos görbe vonal, mely az összefüggést kifejezné. Ez elérhető, lia megfontoljuk azt, hogy különösen sirokkó alkalmával nemcsak az áradást közvetlenül megelőző csapadék, hanem az előzőleg a télen át