Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

110 pillér és a balparti ártér elvonása miatt az árvíz lefolyási szelvényének biztosítására a medret is megfelelően ki kell szélesíteni. Minden részletesebb költségvetés nélkül is meg lehet állapítani azt, hogy a fenforgó esetben a nagyesésű lépcső létesítése — úgy magának a szerkezetnek és a pneumatikus alapozásnak, mint a mások érdekei csorbításának ellensúlyozására szükséges már felsorolt kiegészítő munkálatok nagy költsége miatt — jóval drágább, mint két lépcső létesítése, amiért is legfeljebb csak azon esetre jöhetne kombinációba, ha kilátás volna arra, hogy az érdekeltek jogos igényeinek kielégítése mellett a hasznosítható vízerő engedélyese a többköltséget viselje. Nézetünk szerint erre nincs kilátás, mert a vízerő nagyon változó, sőt magasabb vízállásoknál egyáltalában nem áll rendelkezésre úgy, hogy kihasználása csak gőztartalékkal kiegészítve volna okszerű. Mindez pedig oly nagy beruházást igényel, mely ezen a vidéken belátható időben nem volna jövedelmező. Ezen okoknál fogva az alsó szakaszra a részletes tervezés alapjául azon megoldást kellett elfogadnunk, mely a 7'3 m çsést két — lefektethető állványok között táblákkal elzárható — gáttal győzi le. A felső szakasz gátjainak szerkezete. Küszöbmélység. Miután ezen szakaszon a szabad hajózásnak nincs jelentősége, a küszöbök megállapításánál csak azt kell figyelembe venni, hogy a hajók csak a duzzasztott vízszint meghaladó vizeknél mennek át a gáton, amidőn már nem zsilipelhetők. Tehát a küszöbök és a gátnyílások úgy állapítandók meg, hogy ezen vízállásoknál a sebesség lényegesen ne neveltessék és nagyobb bukás ne legyen a gátnál. Hogy mily csekély jelentősége van a szabad hajózásnak még a 433 sredickói mérczeállásnak megfelelő duzzasztott vízszinnél magasabb vizeknél is. mutatja az, hogy a víz a sredickói mérczénél 20 óv alatt csak 78-szor haladta meg ezen vízállást összesen 274 napig, vagyis átlag évenként 3'9-szer 13-7 napig, ami még hajózási szempontból a hidak alacsonysága folytán eleső 6'4 nap levonásával évi 7"3 napra leszáll. Ennek figyelembe vételével a mozgó szerkezet fenékgátakra helyezhető. Ezek a nagyesésű sellős szakaszon a hordalék levezetése szempontjából külön berendezést nem igényelnek, mert a víz évenként átlag 13-szor haladja meg a 163 vízállást, tehát évenként ugyanannyiszor nyittatnak meg a gátak és pedig épen a hordalékmozgás idején. De még ha a gát fölötti szakaszon a fenéken állandóbb lerakodások is történnének, ezek a nagy esés mellett csak számba nem jövő rövid szakaszra terjedhetnek. Ezt igazolják a szakasz természetes fenékgátjai feletti mederszakaszok nagy mélységei. Egyrészt a nagyobb átbukás, másrészt a hosszabb gát elkerülése nézőpontjából mérlegelve megengedhetőnek tartjuk azt, hogy a gát küszöbe a fixirozott kisvízszin fölé mintegy 0-50 m-re helyeztessék. Ezen esetben a 73 km tájékára eső III. sz. lépcső duzzasztó gátjának küszöbe 9631 -|-0'50£â 96-80 m Adria felett, vagy 10080 — 96-80 = 4'0 m-re a duzzasztott vízszin alá esik. A 87 km tájékára eső IV. lépcső küszöbe 98'97 + 0-50 Ш 99-50 m Adria felett ; küszöbmélysége a duzzasztott vízszin alatt pedig 104-30—99-50 = 4'80 m. A felső szakasz egész esésének egy gátnál a 73 km körül való egyesítése esetén a küszöbmélység a duzzasztott víz alatt 104-30—96-80 = 7-50 m.