Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig
102 ' felső végén szükséges duzzasztással 7-3 m, és így a sellő alatt szükséges duzzasztott vízszin 97-30 m Adria felett. Vájjon legyőzhetjük-e ezen esést egy duzzasztóművel, illetve megengedhető-e ezen vízszin. Ezen kérdés eldöntése ezéljából tanulmányoztuk a kérdéses szakaszon fekvő Sziszek és Petrinja városok ós az egész szakasz belvizeit, valamint a fennálló vízi műveket. Beszereztük továbbá a szakasz alsó részébe torkoló mellékfolyók adatait. A Petriníica pataknak hosszszelvénye szerint ezen vízszin alig haladja meg a patak első fenéklépcsőjét és így nem hátrányos. A Sziszeknél betorkoló, 738 £m 2 gyűjtőterülettel és kis eséssel bíró Odra folyó hosszszelvénye alapján az Odra torkolatnál megengedhető maximális duzzasztott vízszin a Kulpában 95'80 m Adria feletti magasságban állapítható meg. Ez okból a 97-30 m duzzasztott vízszín csak úgy engedhető meg a Kulpában, ha annak az Odrába való behatolását megakadályozzuk az által, hogy az Odra medrét a Sziszek melletti stupnai hídnál árvíz fölé eltöltjük és az Odrát efölött Sziszek északi határa vonalában, tehát ott, hol legjobban közelíti meg a Szávát, egy 1-2 km hosszú átmetszésen át levezetjük a Szávába, amint az a helyszínrajzban fel van tüntetve. Bár a Kulpának partjai általában véve elég magasak, ezen magas vízszín a bélvizek lefolyására nézve némely helyen hátrányos, ami azonban megfelelő munkálatokkal ellensúlyozható volna. Petrinja város csatornázása nem hátráltatik, de már Sziszek város balparti területének csatornázása az alacsonyabb területeken megnehezíttetnék ; azonban a felmerülő nehézségek itt a közeli Száva felé való levezetéssel vagy a Kulpába való szivattyúzással elháríthatok. Ezen magas duzzasztott vízszín mellett a gátnak előnye volna, hogy többnyire jelentékeny vízerő állna rendelkezésre. Azonban igen nagy hátránya, hogy a sziszeki déli vasúti rakodóig az év 2/ 3 részében már most is lehetséges teljes terhelésű szabad hajózás egészen megszűnnék. Továbbá a talajfúrásokkal felderített altalaj egy ily nagy víznyomású gát biztos fennállására alig alkalmas, még ha az alapozást és biztosítását a részben mélyebben fekvő vízzáró altalajig pneumatikusan levinnők is. Ezekből kitűnik, hogy az egy gát feladata műszakilag megoldható ugyan, de a fenforgó esetben a hátrányok, valamint a nagy esésű gát és a kiegészítő munkálatok előre látható nagy költsége miatt a 7 3 m esés megosztásával a fennálló állapotokra nem hátrányos és olcsóbb megoldást kell keresni. Az Odrában is megengedhető 95-80 m duzzasztott Kulpa-vízszinnel a szükséges hajózó mélység, még a Petrinja-patak torkolati zátonyainak szabályozása után is, legfeljebb a petrinjai közúti hídig vagyis a 23. km-ig, esetleg némi medermunkával a 30. kmig biztosítható, mig az e felett a pokupskói sellőig létező számos gázló átduzzasztására a petrinjai híd és a pataktorkolat között vagy feljebb a 30 km tájékán egy második 97'30—95-80 == 1-50 m magas lépcső lenne szükséges. Ezen lépcső-felosztás ellen azonban több aggály merült fel. 1. A nagyon hordalókos Petrinőica-patak változó hordalékkúpja az I. böge felső végére esnék ós így erősebben át nem duzzasztható, pedig észleléseink szerint a csak 139 km gyűjtőterületű, de nagy esésű Petrincica hirtelen áradásakor oly nagy lerakodások keletkeznek a Kulpában, melyeket későbbi Kulpa-