Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

94 át alászállott víz jó része az alsóbb vízzáró rétegeken — ha földalatti úton is — mégis bejut a récipiensbe. Hordalék A csapadékterület geológiai alkatából kifolyóan a hordalék nagyobb része mészkőből és dolomitból, kisebb része pedig kvarezból áll. A hordalék mennyisége az erdős és lefolyás nélküli Karsztterületek kiterjedtsége folytán aránylag nem nagy. Kavics a Kulpán végig található. A hajózásra kiszemelt szakaszon a Korana torkolatánál még gyermekfej nagyságú, a sellőknél ökölnyi, a Glina torkolatától lefelé már csak tojás nagyságú kavicsok észlelhetők. A meder feneke Károlyvárostól lefelé többnyire kavicsos, néhol homokos, a sellők felső részén a lasinjai szakaszon sziklás, az alsó részen pedig kemény diluviális. 9. rajz. A Kulpa vízmennyisége. agyagrétegből áll. A sellők alatt ismét kavicsos és homokos, Zazinánál és Goricánál összeállott konglomerátos rétegekkel vegyes. Innét lefelé erősen homokos kavics. A Kulpán található kavics és kavicsos homok a helyszíni tapasztalatok szerint jó építő anyagot szolgáltat. Jégjárás. A Kulpa károlyváros-sziszeki szakaszán jég csak igen hideg teleken képződik. Az 1892-től 1911-ig terjedő 20 évben csak 6 évben észleltetett jég, összesen 159 napon és pedig 31 napon át zajlott, 128 napig állott. A megállásnál és megindulásnál káros tünetek nem mutatkoztak. A Kulpavíz hatása vasszerkezetre. A vízbe helyezett lemezeken tett észlelés szerint a Kulpa vize az észlelt folyók közül aránylag legkevésbbé támadja meg a vasat és a festékanyagokat, amint azt a túlnyomóan Karszt-vidékről származó víz vegyi összetételétől előre is várni lehetett.