Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig
92 5. sz. kimutatás. Mérczék és jellemző vízállásaik. v í z m reze В <5 N СО % • helye Km. a 0ponttól Ó-pontjának magassága Adria Csapadék területe g felett Km 3 1 Petrina 264-4 — 479 2 Radence 234-5 — 1682 3 Pribanjei... _ 216-3 — — 4 Mottling 177-1 128-180 2430 5 Károlyváros... 135-3 103-178 3461 6 Sredickó 88-3 100-380 7398 7 Petrinja ... 23-1 93-409 — 8 Sziszek 25 90-636 10498 1911-ig észlelt legnagyobb legkisebb legnagyobb vízjáték középvíz legnagyobb legkisebb legnagyobb vízjáték évekről a mérezén a legkisebb vízhez képest vízállás legnagyobb vízjáték évekről a mérezén a legkisebb vízhez képest +526 +44 482 1907-1911 + 84 40 +390 -20 410 « « + 32 52 +250 -39 289 1900-1911 + 16 55 +665 —28 637 1891-1911 + 71 119 +850 +14 864 1890-1909 +143 129 +760 —26 787 1886-1909 +110 136 +778 +83 695 1900-1911 +231 148 +928 —30 958 1893-1912 +286 316 482 cm-től leszáll Radencén 410-re és Pribanjcin 289 re, a Lahine betorkolása alatt Möttlingen ismét felszáll 637-re, a Dobra torkolata alatt Károlyvároson 864-re, innét az újabb betorkolások daczára leszáll é. p. a Korana torkolata alatt Sredickón 787-re, a Glina torkolata alatt Petrinján 695-re, míg azután Sziszeken hirtelen 958-ra emelkedik, ami helyi körülményeknek, nevezetesen a Száva hatásának és az ártér hiányának következménye. A középvíznek a legkisebb víztől számított magassága Petrinán 40 és lassan emelkedik Petrinjáig 148-ig, Sziszeken hirtelen felemelkedik 316-ra, jeléül annak ; hogy a Száva behatása alatt álló torkolati szakaszon a hajózásra alkalmas közép• vízállások már hosszabb tartamúak. A mi szempontunkból legfontosabb a sredickói mércze, mely a vízjárást eldöntő legnagyobb mellékfolyók hatása alatt áll. A 8. rajz mutatja egy közepes évnek sredickói és károlyvárosi vízállásait. Első tekintetre látni, hogy a Kulpán nincsen hosszan tartó közép- és árvíz. Az árhullámok nagyon hegyesek, lándzsa alakúak, az áradások gyorsan jönnek és ép oly gyorsan múlnak. A nagyobb áradások, a csapadék maximumainak megfelelően, túlnyomóan az őszi és tavaszi hónapokra, a tartós kisvizek pedig leginkább június, július, augusztus és szeptember hónapokra esnek. Az 1892-től 1911-ig terjedő 20 évben az évi legnagyobb vizek télen (deczember, január, február) 4-szer, tavaszszal 6-szor, nyáron 1-szer és őszszel 9-szer álltak be. Az árhullámok sebességének meghatározására adataink nem nyújtanak elég alapot, mert a horvát mérczék naponként csak egyszer, a magyar állami mérczék pedig csak, kétszer olvastatnak, ami a gyors áradás és apadás miatt sem a kulmináczió magasságának, sem időpontjának kellő megállapítására nem elegendő. Hozzájárul ehhez, hogy néha az észlelések sem megbízhatók; így például a pribanjei. mércze gyakran 24 órával előbb kulminál, mint a felette fekvő
