Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
93 Legnagyobb az eltérés 1915 április havában, a midőn a felfogó csatornák igen sok vizet hoztak, továbbá 1889-ben, a midőn a csatornák még el nem készültek és így a folyó vízhozományát nem szaporították. A számított értékek átlagos értékek, ezeknél tehát a tényleges vízállás nagyobb lehet, ha a mellékfolyások vízhozománya az átlagost meghaladja ós kisebb lehet, ha a mellékfolyások az átlagosnál kevesebb vizet hoznak, vagy pedig ezek árhulláma a főfolyó árhullámával nem találkozik. A fentebb meghatározott összefüggés, ha nem is ad pontos értékeket, de biztos tájékozódást nyújt. Ennek alapján meghatározhatjuk az 1887. évi májusi árvíz nagyságát arra az esetre, ha a gátak át nem szakadtak volna. Az 1887-iki nagyzerindi tetőzővízállás = 293 -f 059 X 672 + СИ8 X 3 32 = 7"48 m. Ezt szerkesztés útján 7-60 m-nek találtuk. A szakadások következtében annyira lesülyedt az árvíz szine, hogy Nagyzerindnél csak 6'36 m vízállást olvastak le. Az 1888-ikr vízállást azért nem számíthatjuk ki, mert a jég a talpasi vízmérczét még a kulminálás előtt elvitte és ezt ideiglenes mérczével nem helyettesítették. Ha a Tenke és Nagyzerénd között beömlő mellékvízfolyások hatását pontosabban ki akarjuk fejezni, úgy a nagyzeróndi völgyelő vízállás helyett azt kell felvennünk, a mely biztosabb hírt ad a patakok, felfogó csatornák áradásáról. A felfogó csatornák árhulláma V a—1 nappal előzi meg a főfolyó árhullámát és körülbelül félnap telik el, míg a tetőzés Talpasról Nagyzerindre leérkezik. A nagyzeréndi völgyelő vízállás helyett tehát a talpasi tetőzést 24 órával megelőző nagyzeréndi vízállást vesszük fel. Az összefüggés a következő: Nz = — 0-71 + 1-07 t + 0-53 fo—2-00> A tetőzést megelőző nagyzeréndi vízállásból előzetesen 2 00 m-t levontunk azért, hogy a független változókat arányosabbakká tegyük és a talpasi .mértékadó vízállás hatását kellően kidomborítsuk. A fentebbi formulával az 1887-iki nagyzerindi vízállás lesz. Nz (188T ) = — 071 + 1-07 X 6-72 -f 0'53 (3'89 -2Ю0) = 7*48 m. A fentebbi formula az újabb 1908—1915. évi vízállások között sokkal pontosabban fejezi ki az összefüggést. Az átlagos hiba 8 cm, a hibahatár — 18 —(— 11 cm. A második formula azonban a régebbi áradások közül a hirtelen felszökő 1890 jan., 1895 márcz. és 1898 ápr. áradásokra, a melyek a felfogó csatornák létesítése előtt vonultak le, nem ad jó eredményt. A tenkei vízállásból csaknem hasonló pontossággal állapíthatjuk meg a nagyzeréndi tetőző vízállást, mint a talpasiból. A tenkei vízjáték sokkal kisebb, mint a nagyzeréndi ; ugyanazért, hogy a független változókat arányosakká tegyük, czélszerű, ha a tenkei vízálláshoz a hatásfokot kifejező együtthatók számítása előtt 2'00 m-t hozzáadunk. Az összefüggés a következő: Nz = 2-48-f-0"69 (te-f 2'00) + 0' 13 zo. A fentebbi formulák több-kevesebb pontossággal kifejezik a vízállások közötti összefüggést, azonban a meder természetes fejlődéséből eredő 1889. év óta előálló változásokról nem adnak hírt, már pedig ha a mederfejlődés újabb időben a vízjárásban nagyobb eltéréseket idézett volna elő, ezt kifejeznék a számított és a
