Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

91 lassúbb és legkisebb folyóval a Berettyóval, mert a mint a fentebbi eredmények is igazolják, ezen a folyón az egyensúlyozott helyzett újból helyreállott és az egyes vízállások között a szabályozott folyó felső és középső szakaszán az összefüggések a legegyszerűbbek. Az egyes Körösök között a Kettős és Hármas Köröa vízállásaira a Fekete Körös áradásának van a legnagyobb hatása, ugyanazért ennek vízszín változásait a legnagyobb figyelemmel kell kisérnünk. A Fekete Körös árhullámai. A Fekete Körös árhullámai a nagyzeréndi szakaszon a torkolattól 29'6 km-re öltenek végleges alakot. Tenkénél a torkolattól 73 6 km-re ugyan már a vízgyűjtőterület több mint V» részéről (illetőleg 2318 Am

,-ről) gyűlnek össze a vizek, de ez alatt a folyóba jelentékeny vízfolyások ömlenek be. Tenke és Feketetót között a jobbparton a görbedi patak, vagy más néven a Gyepes 168 km

2 területről másodperczenkint körülbelől 25 m

8-rel, Feketót alatt balparton az aradi társulat csermő-feketetóti felfogó csatornája 233 bn

2-ről 41 m

3-rel, Tamáshida fölött a jobbparton a fekete körösi társulatnak KöröstarjánVizesgyántól elinduló felfogó csatornája 435 bw

a-ről 50 m

s-rel, végül Nagyzerénd község felett a balparton beömlő Tőz 929 km

2 vízgyűjtőterületről 58 m

s-rel szaporítja a Fekete Körös vizeit, a Tőznek a béli pataKkal együtt a dombvidéken még másodpercenkint 126 m

3 a számított vízhozománya, a Tőz és a béli pataknak vizei azonban a síkságon elterülnek és tározás következtében megfogyatkoznak, úgy hogy a számított vízmennyiségnek csak a fele, illetőleg 58 m

3 jut a folyóba. A patakok és felfogó csatornák áradása azonban nem esik össze a folyó áradásával, úgy hogy jóllehet a Fekete Körös Tenke és Nagyzerénd között 174 m

3 vizet vesz fel, az áradás tetőpontján Tenkénél a folyó vízhozománya nagyobb, mint Nagyzeréndnél. Tenke alatt Talpasnál a torkolatnál 57-3 km-re, a feketekörösi felfogó csatorna és a Tőz vizei nélkül a Fekete Körös maximális vízhozománya másodperczenkint körülbelől 800 m», míg Nagyzeréndnél a fentebbi mellékfolyások vizeivel együtt 700 m

3. A Fekete Körös árhulláma a talpas-nagyzeréndi 27-7 kmres szakaszon tározás következtében jelentékenyen megfogyatkozik, ha a mellékfolyások árhulláma nem találkozik teljes erősségében a főfolyó árhullámával. A Gyepes a Tőz olykor egyideüleg, kivételesen elkésve és felfogó csatornák vizei rendszerint megelőzik a főfolyóét, érkeznek a torkolathoz. Míg az árhullám Talpastól Nagyzeréndig leérkezik és innen Remetéig (a torkolattól 4-6 km-re) lejut, jelentékenyen átalakul. A fentebbi rajzból látható, hogy 1895. évben Talpasnál az első, márcziusi árhullám volt a nagyobb és pedig 60 cm-rel"; ez alatt pedig Nagyzeréndnél a második, áprilisi árhullám volt a nagyobb és pedig 10 cm-rel. Az első árhullám, lefelé haladtában még ellapult, a második árhullám pedig maga előtt találván az első árhullámnak a hullámtéren széjjel terült vizeit, egyre növekedett. Remeténél a második árhullám magassága már 36 cm-rel volt nagyobb az elsőnél. Az utóbbi növekedést nem a Fehér Körös áradása, hanem kizárólag a feketekörösi árhullámok összegeződése okozta; a Fehér Körös felső szakaszán ép úgy, mint a Fekete Körösön, a márcziusi árhullám volt a nagyobb és pedig Kisjenőnél 20 cm-rel. A második árhullám, a mely telt medret és telt hullámteret talált, lefelé haladtában kevésbé fogyatkozott meg, mint az első. A mellékpatakok beömlése és az árhullámok összegeződése következtében a Fekete Körös vízállásai között az összefüggés már nem oly egyszerű, mint a Berettyó pocsaji és berettyóújfalui vízállásai között.