Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

89 a hossz-szelvényből kivehető, jégtorlódás nélkül is felemelkedett volna 570 cm-re ; ehhez képest a b.-új falui és a darvasi közúti hidaknál 470 cm-re emelkedett volna az árvíz még az esetben is, ha a jégtorlódások vízszint emelő és a gátszakadások vízszint leszállító hatásait figyelembe nem vesszük, vagyis ha feltételezzük, hogy az árvíz, a melynek másodperczenkinti mennyisége Pocsajnál a 250 wi

s-t elérte. Szalárdtól kezdve a torkolatig gátak között folyt volna le. A torkolati szakaszon már nem csupán a Berettyó folyó vízhozománya, hanem a befogadó Sebes Körös illetőleg a Kettős Körös vízállásai határozzák 21. rajz. A Fekete Körös hossz-szelvénye. meg a tetőző árvizek nagyságát. A szeghalmi vízállás előrejelzésénél már figyelembe kell venni a Körösök vízállásait is, ugyanazért előbb az egyes Körösök vízállásait vizsgáljuk meg. A Körösök vízhálózata teljesen elüt a többi nagyobb folyók vízszerkezetétől. Itt nem a főfolyó szedi össze egymásután a mellékfolyók vizeit, hanem ezek egy félkör kerületéről a sugarak irányában a központ felé sietnek, de mielőtt ezt elérnék, páronkint egyesülnek. Előbb a Fekete Körös egyesül a Fehér Körössel,