Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

77 A Körösöket alsó szakaszaikon már tulajdonképen tiszta vízú folyóknak tekintjük, mert hordalékuk homok és iszap. Az iszap legnagyobb részben a hullámtéren rakodik le, a homok pedig a folyó medrében, a hol az túlságosan kiszélesedett, vagy a hol annak esése hirtelen csökken. A hullámtéren is azt látjuk, hogy előbb a meder széle iszapolódik fel és innen a feliszapolódás lassan terjed a gát lába felé. A Berettyó igen kevés aprószemü kavicsot hord, azt is már a szalárdbiharfélegyházai szakaszon lerakja. Pocsajtól Berettyóújfaluig a Berettyó még a homokot lehozza, de utóbbi helyen a homok már igen finom szemű és igen ritka esetben tiszta. A Fehér Körös a múlt század nyolczvanas éveinek elején a kavicsot még csak a Csigér torkolatáig a harkályi hídig vitte le, ma már lejjebb Kisjenőnél is homokkal kevert, de elég nagyszemű és czement munkálatokhoz alkalmas kavics rakódik le. A Fekete Körös kavicshordalékában Tenke alatt és Feketetótnál még ököl nagyságú kődarabok is előfordulnak, de Talpasnál a kavics már kisebbszemú és egyenletesebb, Nagyzeréndnél pedig kavics helyett már csak homokot rak le a folyó. A Sebes Körös előbb levonuló árhullámát a Kettős Körös, a Hármas Körös árhullámát' pedig a később érkező Tisza vize duzzasztja vissza. A víz sebességének csökkenése következtében mind a Sebes Körös, mind a Hármas Körös hordalékának egy részét a torkolati szakaszon leejti. A Sebes Körös hordaléka még a körösladányi szakaszon is nagyobbára élesszemű tiszta homok, a Hármas Körös hordaléka a torkolatnál legnagyobb részben iszap. Míg a Tisza vízállása kicsiny, a Körös nagy bukással folyik a Tiszába és megnagyobbodott eleven erejével medrét bővíti és szélesíti, az így kiszélesített mederbe később a Körös és a Tisza lerakja iszapját, azért a torkolati szakaszon a hajózó vízmélység biztosítása czéljából a kisvíz medrét összeszorítják. A vízjárás változása. A mint fentebb láttuk, a folyó vízjárására közreható okok sokfélék. A változások korántsem úgy jelentkeznek előttünk, mint egyetlen oknak eredményei, hanem mint sokféle ok összejátszásának következményei. Igen gyakran meg kell elégednünk, ha ki tudjuk mutatni a változások irányát ós ha ki tudjuk választani, hogy a közreható okok közül melyek a mértékadók, melyek a járulékosak. A folyó azonban napról-napra több és biztosabb adatot nyújt önmagáról; ezek alapján bizonyos határok között a változások mértékét is kiszámíthatjuk és a folyó szabályozására, az árvédelmi biztonság fokozására a teendőket megállapíthatjuk. A számításokhoz azonban csak akkor foghatunk hozzá, ha előbb az egyes jelenségek lefolyásáról és a közreműködő tényezők hatásairól általános tájékozódást szereztünk és az összefüggéseket felismertük. III. Árvízjelzés. Az árvédekezést szerfelett megkönnyíti és a biztonság érzetét nagymértékben fokozza, ha idejében megbízható hírt kaphatunk arról, hogy a hegyvidékről előtörő árhullám mikor fog leérkezni a szabályozott folyószakaszra és itt az egyes mérczéken milyen magasságig emelkedhetik. A bekövetkező tetőzés előre jelzésén kívül a szabályozás legfontosabb kérdéseire : mennyiben változott meg a folyók vízjárása ; várható-e még az árvizek emelkedése, szintén