Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

72 A Fehér Körösön az árhullám tetőpontja jan. 24-én délután 8 órakor érkezett Honcztőre (280 cm), jan. 25-én délelőtt 5 órakor volt Borosjenőn (560 cm) és jan. 26-án délelőtt 4 órakor Ivisjenőn (638 cm) és csak jan. 26-án d. e. 10 órakor ért le Gyulára. * A Kettős Körösön Doboznál még a gyulai tetőzést megelőzőleg jan. 26-án délelőtt 9 órakor -tetőzütt az árvíz (680 cm). Az árhullám Remetétől Dobozig a 10 7 kilométer utat 20 óra alatt tette meg, míg a nagyzeréndi — remetei 20 kilométer utat 6 óra alatt. A Fehér Körös később érkező árhulláma tehát 1890. évben a Kettős Körös tetőzését körülbelül 15 órával késleltette. A Berettyón az árhullám Margittánál jan. 24-én este 10 órakor tetőzött (a régi mérczén 190 cm vízállásnál), január 26-án hajnali 2 órakor érkezett Pocsajra (485 cm), jan. 26-án délután 3 órakor volt Berettyóújfaluban (389 cm) és csak jan. 27-én hajnali 4 órakor ért le Szeghalomra. A Sebes Körös fokihidi tetözése 38 órával előzte meg a Berettyó szeghalmi tetőzését. A Sebes Körös öt méteres vízoszlopa másfél nappal előbb érkezett a Berettyó torkolatához és az áradás kezdetén a Sebes Ivörös árvize valósággal visszafelé folyt a Berettyó csekély esésű medrében. Mihelyt azonban a Berettyó árhulláma jan. 27-én leérkezett Szeghalomra, kiegyenlítődött a vízszin és megfordult a víz folyása. A Sebes Körös árhulláma a körösladányi szakaszon ritka esetben idéz elő önálló tetőzést, mert itt a legmagasabb vízállás rendszerint a Kettős Körös visszaduzzasztásának hatása alatt áll elő. A Kettős Körös árhulláma 1890. évben 24 órával később érkezett a Sebes Körös torkolatához. A Kettős Körös duzzasztása a Sebes Körösön nem csupán a körösladányi szakaszon érezhető, hanem folyton gyengülő hatása a fokihidig, sőt a Sebesfokig felér. A Berettyón a Sebes Körös és a Kettős Körös együttes hatása egészen Darvasig észrevehető, illetőleg a nagyvízállásokban kimutatható. A Körösökön az árhullám Belényesről Gyomára 54—75 óra (2

1/*—3 nap) alatt érkezik le, Gyomáról pedig a torkolathoz, lia a Tisza áradása nem nagy 2Vs—3 nap alatt. A tetőzés előrehaladása rendszerint csak Szarvasig, kivételesen Kunszentmártonig követhető, mert a torkolati szakaszon a Tisza erősebb áradása szabja meg a tetőzés időrendjét is. A Berettyónak rendszerint elkésve érkező árhulláma a Hármas Körös tetőző árvízszinét nem emeli, hanem csupán a tetőzés idejét kinyújtja. A Körösök rendkívül bonyolult vízszerkezetében is érvényesül Belgrand szabálya, hogy a tetőzést a torrens folyók idézik elő, a csendes vízjárásuak pedig csak megnyújtják az áradást. A Hortobágyból a torkolati zsilip kinyitása után, apadáskor folynak be a vizek a Hármas Körösbe. Ha a zsilip háta megett sok víz gyűl össze, úgy a beömlő víz, a mint Bodrogi Lajos megállapította, több izben megállította ezen a szakaszon a Körös apadását. Az árhullámok leérkezési ideje. A Körösökön is a lassú, egyenletes áradások, főleg ha üres medret találnak, lassan haladnak. A gyorsan felszökő, de amellett erős és tartós áradások, hamarosan megtöltik a folyó medrét és hullámterét ós általában gyorsan vonulnak le. A második árhullám tetőzése, a mely már telt medret és telt hullámteret talált, gyorsabban halad végig a folyón, mint az első