Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

72 beömlő Tőz és ugyan e felett a jobb oldalon 6'6 km-re betorkolló fekete körösi felfogó csatorna áradásai módosítják a vízállásokat. A Csigér, a mint a hosszszelvényből kivehető, 1915 márczius havában több vizet hozott mint áprilisban, a fekete körösi társulat felfogó csatornáján pedig áprilisban vonúlt le a nagyobb áradás, illetőleg az áprilisi árhullámok találkoztak teljes erősségükben a befogadó árhullámával. Ha a mellékvízfolyások áradása nem tart hosszú ideig, úgy ezeknek hatása csak a torkolatnál szembetűnő, lefelé egyre csökken, sőt teljesen elnyészhetik. Az árhullámok levonulása. Minden árhullám eleven ereje lefelé haladtában csökken, a mint Hajós kifejezte, a rövid időközökben elinduló árhullámok erejükben megtörve és tömegükben megfogyatkozva érik utói egymást. A főfolyó és a mellékfolyó árhulláma azonban a torkolatnál teljes erősségében találkozhatik egymással. A torkolatnál, a mint Kvassay megjegyezte: «A levezetendő vizmenynyiség hirtelen ugrásszerűen megnövekedik és ezen a szakaszon a növekedés mértékének megfelelően nem áll módunkban megnövelni a lefolyási keresztszelvény térfogatit, még kevésbbé esését úgy, hogy ezeken a csomópontokon a vízszíneknek fokozatosan és a két árhullám összegeződésétől származó arányban növekedniük kell. Ha a folyó különböző szakaszain a vízállásokat összehasonlítjuk, a legnagyobb vízállásokat a torkolati szakaszon találjuk.» A mi magát az árhullám mozgását illeti, tudjuk, hogy az árhullám elején legnagyobb az esés, legnagyobb a sebesség. Az árhullám eleje előre siet, az árhullám hátulja megkésik, az árhullám lefelé haladtában ellapul. Az árhullám tetőpontjának (a kulminacziónak) előhaladása annál gyorsabb, minél nagyobb a sebesség növekedése és minél kisebb a szelvény növekedése. Az árhullám tetőpontjának haladó sebessége csak kivételes esetben egyezik meg a keresztszelvényben mozgó víz középsebességével. Ha a szelvény zárt, az esetben az előre sietés következtében a tetőpont haladó sebessége nagyobb is lehet, mint a folyó víz átlagos sebessége. Ha a folyó kiönt, vagy nagyobb medenczén folyik keresztül, az esetben a tetőzés jóval később következik be, mint a mederben folyó víznél. Rendesen azt látjuk, hogy a mederben maradó árhullámok tetőzése gyorsabban halad, mint a hullámtéren széjjelterülő árhullámé, de ha a hullámtér is teljesen megtelik vízzel és a töltések között a szelvényt újra zártnak tekinthetjük,, az esetben a nagy árvizeknél a tetőzés ép oly gyorsan, sőt gyorsabban bekövetkezhetik, mint a kisebb áradásoknál. A három oldalról zárt szelvényben áradás kezdetén a felső vízoszlop nyomja az alsót és ezt a nyomást az egyes vízrészek gyorsabban átadják, mint a hogyan a felső vízoszlop az alsó helyébe nyomul. Berget Alfonz, a földgömb és a légkör fizikája czímú művében felemlíti, hogy a hullámgyűrűk, egy medenczében tovaterjednek, a mozgást áthelyezik a nélkül, hogy a folyadékrészeket tova vinnék. A hullámok sebessége a passzát szelek vidékén, a hol a szél teljesen szabályos 27 mértföld óránkint, így nagyobb mint a szélé, mely körülbelül 18 mérföld óránkint. Ezért mondják a hajósok, hogy a hullám a szél előtt halad.' Ha a folyó medrét mindjobban beágyazza és az árvizek a hullámtérre nem csapnak ki, az esetben az átfolyási szelvényterület kisebbedik és az árhullám haladó sebessége növekedik. Az egyes mozgó vízrészecskék sebességnövekedése azonban a meteorologiai tényezőktől függ és így, ha a meder nem változott is, az árhullámok előrehaladása esetenkint különböző lehet. Az árhullámok öszszegezödése, egybeolvadása. Ha a folyón az első árhullám