Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

40 Kisjenőn az öt métert meghaladó vízállás 1915 márczius 19—23ráig 105 órán, április 15—18-ig 76 órán, a hat métert meghaladó vízállás márcziusban 45, áprilisben 38 óráig tartott; tetőzés idején a vízállás márcziusban 6 órán, áprilisben 10 órán át volt egy állásban. Gyomán a hét métert meghaladó vízállás 1915 márczius 19—26-áig 154 órán, továbbá ápril 15—21-éig 132 órán át tartott, a víz a tetőzéskor márcziusban 12 óráig, áprilisben 4 óráig volt egyállásban, azonban a legnagyobbnál 10 m-rel kisebb vízállás mind márcziusban, mind áprilisben 30 óráig tartott. A fentebbi adatok már egymagukban is elárulják, hogy a Körös mennyire levetkőzte hajdani szelid -és lassú lefolyású jellegét. A Körösök nagyvízállásaira vonatkozó adatokat a fentebbi kimutatás tünteti fel. A kimutatásból láthatjuk, hogy a folyók felső szakaszain a Sebes Körösön Csúcsánál, a Fekete Körösön Belényesnél és a Berettyón Margittánál az árvizek magassága aránylag csekély. A Sebes Körös áradása Csúcsán a két métert csakis 1890 januárban haladta meg, amidőn itt a jeges árvíz szintje a 260 cm-1 elérte. A Fekete Körös áradása Belényesen 1898. évben 174 cm, 1913. évben 180 cm és 1907. évben 230 cm-1 érte el. A Berettyó Margittán 1913. évben 220 cm áradt fel és ennél csak egyizben, 1900. évben volt nagyobb, amidőn Margitta felett a lüki patak völgyében keletkezett felhőszakadásszerű zápor vize itten 228 cm-nél tetőzött. A Fehér Körös áradásai Honcztőnél már nagyobb határok között váltakoznak. Itt az áradás 1895-ben 380 cm, 1896 ban 360 cm, 1887 és 1915-beb 460 cm-rel érte el tetőpontját. A mint a folyón lefelé az esés csökken és a folyó vízmennyisége a mellékpatakok vízhozományával gyarapodik, a vízállás is egyre nő. A iegnagyobb vízállások a folyók elsőrendű vízmérczéin a következők: A Sebes Körösön Körösszakálnál 1,895 márcz. 412 cm, 1913 jul. 446 cm, 1915 ápr. 388 cm. A Berettyón B.-ÚjfalunáI1889 ápr. 425 cm, 1913 julius 416 cm, 1915 április 412 cm. о A Fekete Körösön Nagyzerindnél 1890 jan. 695 cm, 1913 julius 712 cm, 1915 márcz. 720 cm. A Fehér Körösön Kisjenőnél 1898 ápr. 654 cm, 1913 julius í98 cqn, 1915 márcz. 712 cm. A Kettős Körösön Békésnél 1895 ápr. 746 cm, 1913 julius 748 cm, 191-5 márcz. 817 cm. A Hármas Körösön Gyománál 1895 ápr. 784 cm, 1913 julius 776 cm, 1915 márc. 808 cm. A Körösök s a Berettyó nagyvizhozománya. Minden folyónak jellegét tulajdonképen nagyvízhozománya adja meg. Nem csupán a nagyvíz mennyisége érdekel bennünket, de az is, hogy a vízgyűjtő terület négyszögkilométernyi egységéről másodperczenkint mennyi jut a folyóba és hogy a lefolyó víz hányadrészét teszi a lehulló csapadéknak. A Körösökön lefolyó vízmennyiségeket, a kisebb és nagyobb vízállásoknál végzett sebességmérések és ezekhez csatlakozó számításokkal a vízrajzi osztály határozta meg.