Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

37 esésétől függ, hanem arra lényeges hatása van a folyón egymásután levonuló árhullámok tartósságának, az áradást megelőző és az áradást követő meteorológiai situatiónak is. A meteorológiai tényezők évről évre változnak és alig találunk két olyan esztendőt, a melyre azt mondhatnók, hogy az árvizek ugyanazon körülmények között folytak le. Ugyanazért az árvizek magasságainak összehasonlításánál óvatosan kell eljárnunk. Ha a Körösöknek 1877. évi és 1913. évi vízállási grafikonjait összehasonlítjuk, úgy azt találjuk, ezen a szakaszon a vízállások változása a régitől különbözik. Gyomán még 1877-ben is a vízszínváltozások lassúak és kismértéküek, 1913-ban azonban már mind az áradás, mind az apadás a felsőbb vízmérczék gyorsabb ütemű mozgásait követi. Még feljebb is, Kisjenőn, Nagyzerénden, Körösszakálon a régi tartósabb árhullámokat gyorsabban felszökő, de gyorsabban le is apadó árhullámok váltják fel. A szabályozás kezdetén a Körösök és a Berettyó gyorsabb egymásutánban levonuló árhullámai a gyomai szakaszon úgyszólván egy hatalmas árhullámba olvadtak össze, a melyen az egyes árhullámok tetözőpontjai korántsem váltak ki olyan élesen, mint ma. a mikor az egyes árhullámok levonulását egész Szarvasig követhetjük. Kunszentmártontól lefele miként a múltban, úgy ma is, a Körös vízállása a Tisza áradásához igazodik és annak lassúbb egyenletesebb változásait követi. A csongrádi vízállási grafikonok felszálló ágán hajdan csak kisebb domborulatok jelezték a körösi árhullámok levonulását, ma már a csongrádi tetőzés nagyságára és a tetőzés bekövetkezésére a Körös vízjárásának nagyobb a hatása, mint hajdan, a mikor még a Körös áradása a torkolati szakaszon és feljebb szabadon szétterülhetett. A Körösök és a Berettyó áradása különösen rohamos hóolvadás után igen gyors. A Sebes Körös Körösszakálnál 1890 január 24-től 25-ig 122 cm-ről 381 cm-re áradt fel, a vízszínemelkedés 24 óra alatt 259 cm. A Fekete Körös Nagyzeréndnél 1879 deczember 5-étől 6-ig 172 cm-ről 584 cm-re; 1890 január 24-től 25-éig 215 cm-ről 695 cm-re; 1915 ápril 14-től 15-éig 320 cm-ről 666 cm-re áradt fel; a vízszínemelkedés 24 óra alatt 412, 480, illetőleg 346 cm. A Fehér Körös Kisjenőnél 1890 január 24—25-ig 180 cm-ről 540 cm-ig áradt fel, a vízszínemelkedés 24 óra alatt 360 cm. A Berettyó Pocsajnál 1890 január 24-től 25-éig 215 cm-ről 485 cm-re áradt fel, a vízszínemelkedés 24 óra alatt 270 cm. A Kettő Körös Békésen 1890 január 24-től 25-éig 213 cm-ről 626 cm-re áradt fel, a vízszínemelkedés 24 óra alatt 413. cm. A Hármas Körös Gyomán 1890 január 25-től 26-áig 387 cm-ről 672 cm-re áradt fel, a vízszinemelkedés 24 óra alatt 285 cm. A vízszínváltozások legnagyobbak az áradás kezdetén, míg közvetlen a tetőzés előtt és ezután ezek sokkal kisebbek. Nagyzerénden az öt métert meghaladó vízállás 1915 márczius 15-től márczius 24-éig 216 órán, 1915 április 15—19-ig 96 órán, a hat métert meghaladó pedig márcziusban 60 óráig, áprilisban szintén 60 óráig tartott; tetőzés idején a víz márcziusban 4 óráig, áprilisban 8 óráig volt egvállásban.