Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre

346' « . с) A vízben őrzött gerendák dagadása kevesebb, mint a zsugorodás, de az adatok eltérők. d) A vasbetét a gerenda nyúlását és megrövidülését mérsékli. e) A vízbe helyezett gerenda dagadása nagyobb, mint a csupán nedvesen eltartotté. Szárazra helyezés után mindkettő rohamosan kezd zsugorodni. A 45 napig nedvesen tartott gerenda körülbelül további 60 alatt, a 45 napig vízben tartott gerenda mintegy további 160 nap alatt már eléri eredeti hosszát. Perkuhn idézett közleményében Rudeloffnak a csupán 230 napra terjedő görbéit Bach görbéivel párhuzamosan megnyújtja 6 esztendei időtartamra. Ez azonban teljesen önkényes eljárás, s belőlük következtetések nem vonhatók. S így nem tudjuk, hogy a hosszabb ideig vízben őrzött gerendák zsugorodása, ha azokat szárazra helyezik, mikor éri el a szárazon eltartott gerendák zsugorodásának mértékét, vagy pedig mennyire marad el tőle. Még igen kiterjedt kísérletek szükségesek ahhoz, hogy felelhessünk az alábbi kérdésekre : 1. A czementek összetétele milyen befolyással van a beton zsugorodására és dagadására. 2. A beton zsugorodása mennyi idő múlva tekinthető megszűntnek és menynyit tesz az ki összesen. 3. Ha a betont hosszabb ideig nedvésen, vagy vízben tartjuk s azután teszszük szárasra, leszállítottuk-e ezzel a zsugorodás összmértékét, vagy csak késleltettük azt, s mennyivel? 4. Ha viszont — ami vízi építmények egyes részeinél gyakran előfordul, — a beton hónapokig szárazon volt, majd víz alá kerül, a megindult zsugorodást fölváltja-e dagadás, ós mily mérvben. Mindezeknek a kérdéseknek a megoldása úgy a beton, mint különösen vasbeton építmények szempontjából elsőrendű fontossággal bírna. A beton zsugorodása a vasbeton építmények jórészénél olyan veszélyek kútforrása lèhet, hogy nagyon jogosult többeknek ama felszólalása, hogy a czementgyárosok, a minél nagyobb szilárdság egyoldalú hajszolása helyett törekedjenek inkább arra, hogy czementjük térfogatát minél kevósbbé változtassa, különösen, ne zsugorodjék. Addig is pedig, amíg ilyen czementet előállítani sikerül, vasbeton építkezéseknél arra kell törekedni, hogy a kellő szilárdságú és tömörségű betont nem annyira a czement mennyiségének növelése, mint inkább egyenlőtlen szemű homok és kavics alkalmazása által igyekezzenek elérni. RepedeseJc képződése vasbeton építményeknél. Hogy a beton zsugorodása következtében előálló repedések vasbeton építményeknél micsoda veszedelmes következményekkel járhatnak, bizonyítja Perkuhnnak «Die Riss- und Rostbildung bei Eisenbetonbrücken » czímű, a Zentralbiatt der Bau verwaltung 1916. évi folyamának 81. oldalán megjelent közleménye, amely a német folyóiratokban egyúttal hirtelen felszínre vetette a beton zsugorodásának a kérdését. Perkuhn Felső-Sziléziában 15 különböző vasbeton építményt, nagyobbrészt hidat vizsgált meg. Az építmények felületeit, amelyeken kefékkel való tisztítás után is csak igen kevés repedés látszott, homokfúvással tisztította meg, azután a repedéseket 3-szoros nagyítású lencsével felkutatta. Hogy megállapíthassa váljon e repedések nem csupán felületi repedések-e, azok mentén a betont 10—100 mm