Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

322' megfelelő, mert kicsiségénél fogva szenynyel úgyszólván állandóan túl van terhelve».

1 Tehát a telep kicsiségében és a talaj természetes tevéketlensége, élettelenségében kell a szűrés hiányosságának valódi okát keresnünk ! A tökéletlen szűréssel kapcsolatban a növénytermeléshez fűzött kifogások annál kevésbbé helytállók, mert azok könnyen vezethetnek arra a föltevésre, hogy a telep, illetve a szűrés munkájára a telepen űzött növénytermelés egyenesen akadályozólag hatott és hogy e nélkül a szűrőtelep működése tökéletesebb és megfelelőbb lett volna. Ez pedig merőben ellenkezik a szennyvíztisztításnak a dolgozat során is többször megemlített sarkalatos tételeivel, amilyenek a következők : «A talaj tjjsztító munkája aerob, vagy oxidácziós folyamat, amely a szűrőtalajnak levegővel való folytonos telítődése nélkül nem történhetik meg, mert enélkül a tisztító folyamat megakad, illetve oxidáció helyett anaerob, tehát rothadó folyamat indul meg».

a «A szennyvíztisztítást talajszűrés esetén a talajban mikroorganizmusok végzik, amelyek a szennyező szerves anyagokat a levegő oxigénjének felhasználásával felemésztik, feldolgozzák, amihez természetesen szükség van arra, hogy elégséges, levegő álljon rendelkezésre, mivel a tisztítást aerob baktériumok végzik, amelyek működéséhez levegőre, illetve oxigénre van szükség».

3 «A növénytermeléssel kapcsolatos szennyvízszűréskor a párolgás általában különösen nagyfokú; a szűrőterületre juttatott eredeti szennyvíz-mennyiségnek átlag egyharmada párolog el, átlag egyharmadát veszi fel a növényzet és átlag egyharmadrésze (Aradon alig egy ötöde) folyik el ismét a telepről» stb.

4 Ezek alapján is teljesen logikus tehát az a következtetés, hogy a telepen űzött növénytermelés a szűrés akadályául egyáltalán nem szolgálhatott, sőt annak intenzitása természetszerűen magával hozta és fokozta a szűrés folytonosságát és tökéletességét. Mert tudva azt, hogy a szennyvíz elpárologtatásához, felemésztésóhez milyen tekintélyes mértékben járul hozzá a növényzet és annak művelése, határozottan annak a javára kell írni azt, hogy a telep többször és határozottan megállapított kicsisége mellett annyi szennyvíz volt azon és olyan tisztítással elhelyezhető, amely az élővízcsatorna megfertőzéséhez egyáltalán nem vezetett. Másrészt pedig az amúgy is teljesen tevéketlen, kötött, szűrésre alkalmatlan talaj légjárhatósága, a szűrés munkáját végző biologiai és oxidációs folyamatok létrehozása ós előmozdítása csakis az intenziv növénytermeléssel kapcsolatos talajmegbolygatások révén volt lehetséges. Nemcsak hogy nem lehet tehát a telep szűrési tökéletlenségének bűnében a növénytermelési üzemet elmarasztalni, hanem éppen ellenkezőleg joggal lehet állítani azt, hogy minden részleges eredmény, amelyet a telep kedvezőtlen viszonyai között a tisztítás és szűrés terén is el lehetett érni, a lehető mértékig kiterjesztett növénytermelés javára írandó. Mindenki, aki a telep kezelésével gyakorlatilag foglalkozott, lépten-nyomon és állandóan tapasztalhatta, hogy bármely 1 L. hivatkozott dolgozat 19. old. 2 L. hivatkozott dolgozat 3. old. » L. hivatkozott dolgozat 6. old. 4 L. hivatkozott dolgozat 10. old.