Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

315' kevéssé voltak keresettek, mert a szennyvíztelepen termesztett konyhakerti vetemények vásárlásától a közönséget könnyen érthető idegenkedése és undorérzete is visszatartja. Kerti veteményeknél továbbá a legnagyobb jövedelmet még korai termények előállításával lehet elérni; ez pedig a szennyvíztelepen nem volt lehetséges, mert annak vegetáczióját a kései beéredés jellemzi; a kerti vetemények is későn érnek és így a beéredés és szállítás épen arra az időre esett, amikor a piaczot az illető termény már úgy is elözönlötte. A konyhakerti veteményeknek az aradi szennyvíztelepen való termesztésének az elmondottakon kívül a szóban forgó 18 év alatt gátat vetett az is, hogy a konyhakerti vetemények már csak a termés minőségére való tekintetből is sok szennyvizet előnynyel értékesíteni vagy csak annak elhelyezését lehetővé tenni nem képesek, tehát szennyvízzel megterhelt telepen csak akadályai a vízelhelyezésnek annál inkább, mert csakis bizonyos fejlődési időszakokban és akkor is csak a legnagyobb elővigyázattal, kevés vízzel láthatók el. Kivételt e tekintetben csak a káposzta képezhet, amely ágyas vagy ormosmivelés mellett meglehetős sok víznek elhelyezését és száraz időben megfelelő értékesítését teszi lehetővé. Házi kezelésben azonban a káposztának az aradi telepen való termesztése nem volt folytatható, amennyiben termesztése jövedelmet nem hozott, sőt alapos ráfizetéssel járt. Ezzel természetesen nincs kimondva az, hogy szennyvíztelepeken konyhakerti veteményeknek termesztése figyelembe sem jöhet; azonban ha a konyhakerti vetemények termesztésének lehetőségét a fent vázoltaktól eltérő viszonyok, nevezetesen a telepnek elég nagy terjedelme meg is adják, valószínű, hogy szennyvíztelepen azok termesztése nem annyira házi kezelésben fog sikerre vezetni t. í: amikor a szennyvíztelep kezelősége maga termeszti és adja el a veteményeket, hanem inkább úgy, hogy az egyes bérbe adott táblákon kis bérlők fogalkoznak a konyhakerti vetemények termesztésével ós eladásával. * Ezekben kimerítettem volna azon kultúrnövények ismertetését, amelyek az aradi szenny vízszűrő telep hasznosításában szereppel bírtak, illetve termelési értékükre nézve hosszabb-rövidebb ideig tartó kísérletezéssel kipróbáltattak. Az előadottakból kijegeczesedhetik az a végső következtetés, hogy az aradi szennyvízszűrő telep specziális üzemébe úgy az öntözhetőség, mint a szennyvíz értékesítése és a jövedelmezőség szempontjából legjobban beillett takarmánytermelés, legmegfelelőbb növények, illetőleg kulturák voltak pedig : a takarmányrépa, luczerna. vetett fű, az őszi rozszsal, csalamádéval és zsabosbiikkönnyel űzött kettős termelés, kisebb mértékben pedig a magtengeri. Ezzel a megállapítással kapcsolatban azonban újra rá kell térni annak a kiemelésére és hangsúlyozására, hogy a megtett következtetések csak az aradi telep tárgyalt specziális helyi viszonyai között voltak levonhatók, azok csak arra nézve érvényesek és egyes alapvető momentumoktól eltekintve egyáltalán nem általánosíthatók. Volt alkalom látni a fenti leírások folyamán azt, hogy az egyes kulturák jövedelmezősége a telepen menynyire függött a-helyi viszonyoktól, a talaj minőségétől, az értékesítési nehézségektől, attól az értékesítési módtól, amelynek megválasztására azért kényszerültünk, mert hiányzott a termelés igazi piaczi árúvá való elkészítéséhez szükséges mód, alkalom és eszköz stb. Nagyon lehetséges tehát, hogy egy másik olyan