Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

25 igen kedvezőtlen volt; az esőzés a hegyek között kezdődött és a síkságon végződött, nagyjában északkeletről délnyugatra tartott. A hegyekből előtörő árhullám ugyanakkorra ért le a síkságra, midőn ide a dombvidékről később elinduló vízfolyások és patakok árvize megérkezett. Az árhullámok összetorlólása jelentékenyen felemelte az árvíz szintjét. Árvizek. Az 1876-ik évvel rendkívül nedves és árvizes cziklus kezdődik. Különösen a cziklus elején 1876—1881 voltak igen gyakoriak és tartósak az árvizek. Az egyes Körösökön 1876. év február, márczius, május, június és deczember havában vonultak le egyes árhullámok, a melyek a Kettős és a Hármas Körösön bizonyos mértékig összegeződtek. A Fehér ós a Fekete Körös több helyütt átszakította gátját. Tavaszszal és nyárelején az árvíz Békésen 104 napig, Gyomári 124 napig tartott. A következő 1877. és 1878. években is napirendben voltak az áradások és a gátszakadások. Az előzőket mind felülmúlta az 1879-iki árvíz. A Körösökön az áradás tulajdonképen már 1878 deczember havában kezdődött, 1879-ben pedig január, február, ápril és május havában vonultak le hatalmas árhullámok, a melyek a torkolati szakaszon a Tiszának a szegedi katasztrófát okozó árvízével találkoztak. A Körösökön azonban nem ez a tavaszi árvíz volt a veszedelmes, hanem ez év végén deczember hó első hetében rohamos hóolvadás és felhőszakadásszerű záporoktól, keletkezett áradás, jóllehet ez a torkolati szakaszon alacsony Tisza vízre talált A folyók medreit erős jégpánczél fedte, az áradó víz a jeget felszaggatta és elemi erővel sodorta lefelé. A jég majdnem minden kanyarnál, hídnál, szorulatnál fenakadt. Különösen nagy és veszedelmes volt Békésnél a povádi dombnál keletkezett jégtorlódás, a mely a Kettős Körös vizét hirtelen 734 cm-re duzzasztotta fel. A kormány által kiküldött műszaki csapat sem tudta a jégtorlaszt megbontani és a veszélyt elhárítani. A Kettős Körös gátját a jobbparton két helyen 85 és 100 m szélességben átszakította, jóllehet már ezt megelőzőleg a Fehér és Fekete Körösön a gátak koronáján is átcsapott a víz és a gátszakadásokon is ömlött kifelé a mentesített árterületre. A Fehér Körösön 21 .helyen, a Csigér mentén 5 helyen, a Fekete Körösön 36, a Sebes Körösön 12, a Berettyón 5 helyen szakította át az árvíz a gátat. Legveszedelmesebbek voltak a Fehér Körösön a dohányos pusztai és a liorgostó zsilipi gátszakadások (40—60 m), a melyeken kiömlött víz Kisjenő és Erdőhegy belsőségeit fenyegette; a Fekete Körösön pedig a talpasi 80 m és a nagyzeréndi 70 m széles gátszakadás. Talpas községen az árvíz nagyobb kártétel nélkül folyt keresztül, Bélzerénd községet azonban a földszínéről elseperte. Oly gyorsan jött az árvíz, hogy a község lakossága életén kívül úgyszólván semmit sem tudott megmenteni. Az árvíz levonulása nem építette fel régi hajlékait, hanem otthagyta a Fekete Körös veszedelmes partját és Vadász községtől nyugatra telepedett le. A Kettős Körös mentén Doboz községet sikerült rögtönzött körgáttal megvédeni. A Sebes Körös árvize Kornádi községben 96 házat öntött el. Az árvíz 1879. évben Békésen 104 napig, Gyomán 128 napig tartott. A deczemberi áradásnak hirtelen fagy vetett véget és az ártéren elterült és sok helyütt romokat borító vizet jégpánczéllal fedte be. Az 1881-ik évi nagy tavaszi áradást kisebb, november, deczember. január