Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

2-3. füzet - I. Lampl Hugó: A vasszádfalak

í»7 Ha az elöredülés mértéke nagyobb és pallópáronként 3— í mm szűkítés nem elég ahhoz, hogy a ferdeséget kiküszöböljük, akkor az egyes pallókat összepré­seléssel feliil szűkítjük és így állítunk elő ékpallókat. A ráczkevei elzárás építésénél ez a módszer jól vált be. Erinél a munkánál a pallók összepréseléséhez az 55. sz. rajzon föltüntetett összeszorítószerkezetet 55. rajz. Ék-alakú Larssen-rcndszerű szádpallók előállítására szolgáló szorító szerkezet. használtuk. Az összepréselést a szádpalló egyik végén kezdjük, oly módon, hogy két ilyen szerkezetet, a száraival felfelé fordított pallóra HO—40 cm távolságban felrakunk és a csavarok meghúzásával a szükséges deformáeziót előállítjuk (1. 7. számú képet). Hogy a deformáczió állandó maradjon, a szádpallót a szorítószer­kezetek között a szelvény völgyvonalában kétoldalt belül végig kalapáljuk. Ezt a műveletet a szorítószerkezetek fokozatosan való tovább szerelése mellett, a pal­lók teljes hosszában folyton csökkenő mértékben végzett szűkítéssel végrehajtva, ékalakú pallókat lehet készíteni. Ezzel, a módszerrel egy-egy szádpallót 30- 10 «»m-rel szűkíthetünk. ^ ' A ráczkevei elzárás építésénél átlag minden 30-ik pallónak ilyen módon való ös«zepréselésével készített ékpalló leverése által a szádfal fiig­gőlegessége megtartható volt. A szádfal körívben készülvén, a szádpallókat csörlővel nem lehetett visszahúzni, mert a húzóerőt kifejtő csörlő helye víz fölé esett. Ha az elferdülés nem lassanként, hanem 'valami külön­leges ok miatt hirtelen következik he és nagyobb mértékű, úgy­hogy 30 —iO mm-es szűkülettel bíró ékpállókkál nem lehet a ferdeséget kiküszöbölni, akkor egy szádpallót középen ketté vágunk és az egész előredülés mértékének megfelelő széles­ségű betét beillesztésével oly ékalakú szádpallót állítunk elő. inelylyel az egész előredülés egy csapással kiküszöbölhető (1. 56. sz. rajzot). A soroksári Dunaág felső torkolatánál létesített egyik ideiglenes Larssen-rendszerű szádfalnál a vállalkozó ilyen ékalakú szádpallót úgy állított elő, hogy a félbe vágott szád­pallót egy egész szádpallóra ferdén rá szegecselte (1. 57. sz. rajzot). Ezáltal egy fél szádpallót megtakaríthatunk, il'ető­leg egy újabb ékalakú palló szüksége esetén, egy újabb palló­nak kettévágását elkerülhetjük. Megjegyzendő, hogy ilyen módon 300—400 mm-ig terjedő ferdeségű ékpallókat lehet készíteni. Rendkívüli esetekben igen tömör altalajnál, vagy kisebb szakaszon kőhányásokon való átmeneteknél ajánlatos és sok esetben czélravezető, ha ilyen nehéz szakaszon a pallók' táblásán való verésére ;H>. rajz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom