Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
2-3. füzet - I. Lampl Hugó: A vasszádfalak
180 pedig egyik vagy másik szádpalló nem akar lemenni, a baj okát a kos ejtési magasságának növelésével akarják megszüntetni. Az eredmény természetesen mindig az, hogy a szádpalló szétroncsolódik és a szádfal mégsem megy le. Kétségtelen, hogy ugyanannyi munkát vagy elevenerőt, illetőleg energiát lehet kifejteni, ha egy könnyebb kost magasabbról, vagy ha egy nehezebb kost alacsonyabbról ejtünk, csakhogy az előbbeni esetben az ugyanakkora befektetett munkának kisebb része fog hasznos munkára átalakulni, illetőleg a palló lovitelére fordíttatni, a nagyobb része az energiának pedig haszontalan munkát végez, amennyiben a szád pallót szétroncsolja. Tekintetettel a kérdés fontosságára vizsgáljuk meg a kos súlya, az ejtési magasság és a munka vagy eleven erő, illetőleg a hasznos munkára átadakuló energia közötti összefüggést. Egy «m» tömegű vagy súlyú kosnak «h» magasságra való emelésével , L=mh munkát végzünk. Ez a munka — eltekintve a levegő ellenállásától és a •vezetékben fellépő súrlódástól — egyenlő azzal az eleven erővel, melylyel a szabadon eső «иг» súlyú kos a pallóra ütve megérkezik. m V 2 „ L = mh = 7 Á = & ahol v = l ^gh A munka — alábbiakban eleven erő — lineárisan változó értékeit különböző súlyokra és ejtési magasságokra kiszámítva és felrakva, a 25. sz. rajzon látható grafikonok tüntetik fel. Az eleven erő «E» függvénye a súlynak «m» és sebességnek «v». E = f (m v) Az eleveneró két változós függvény lévén, térbeli felülettel ábrázolható. A 25. sz. rajzon látható grafikonok ennek a térbeli felületnek két egymásra merőleges függőleges síkkal való jellemző metszeteit tüntetik fel. Ezen térbeli felület rétegvonalas ábrázolása a 26. sz. rajzon látható. Egyegy rétegvonal pontjaihoz tartozó ordináták azokat az összetartozó súlyokat és ejtési magasságokat adják meg, melyekkel egyenlő munka, vagy eleven erő fejthető ki. Tehát pl. 500 kg súlyú kos 2Ю0 m magasról ejtve ugyanolyan eleven erővel érkezik, mint a 050 m magasról eső 2000 kg súlylyal bíró kos. / mv 2 \ Vizsgáljuk megezekutan a szabadon eső kosok eleven ereje |E= —J és mozgásmennyisége (M = m v) közötti összefüggést. Erre a czélra kiszámítva a különböző súlyokra és ejtési magasságokra vonatkozóan az M = m v értékeit, meg lehetett szerkeszteni a mozgásmennyiség változását ábrázoló grafikonokat. (1. a. 27. sz. alatti rajzokat.) A mozgásmennyiség f (v m) szintén kétváltozós függvény lévén, ugyancsak térbeli felülettel jellemezhető. A 27. sz. rajzon látható grafikonok ennek a térbeli felületnek két egymásra merőleges függőleges síkkal való jellem/ő metszeteit ábrázolják. Az ele , Tenerő és mozgásmennyiség változását feltüntető ábrákból most már meg lehetett szerkeszteni az elevenerő és mozgásmennyiség közötti összefüggést közvetlenül feltüntető grafikont (1. 28. sz. rajzot). Amint látjuk az egyenlő elevenerővel érkező kosok mozgásmennyisége
