Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - II. Bartus Adolf: A tömör beton keverőarányának meghatározása
148' 8. Az előbbi pontban tárgyalt három példa számértékeit az I. táblázat 1—3. f) sz. alatt tüntettük fel olyképen, hogy a 2—11. oszlopokba a 8 liter tömör beton készítéséhez szükséges anyagoknak kiszámított mennyiségeit és jellemző adatait jegyeztük be; ellenőrzésképen visszafelé kiszámítottuk - és u. értékeit (12—18. oszlopok) és a tömör beton В térfogatát (19. oszlop); a 20—21. oszlopba jegyeztük a kész beton megmért térfogatát B' és számított tömörségét т ; a 22. oszlopba végül a czementmennyiséget 1 m° kész betonra vonatkoztatva. Hogy megvizsgáljuk a homok hézagíartalmának a czementmennyiségre és a beton tömörségére gyakorolt hatását, az 1—3. példákban bemutatott számítást ugyanazon feltételekből, melyek a táblázatban bekerített számértékeknek felelnek meg, egy jóval nagyobb, h f l = 0-435 hézagtartalmú homokkal ismételtük; bár más fajsúlyú czementet kellett használnunk, az I. táblázat 4—6. f). sz. alatt feltüntetett betonkeverékeknek az 1—3. f) sz. a. keverékektől tetemesen eltérő czementmenynyisége és tömörsége (22. és 21. rovat) főkép a homok nagyobb hézagtartalmának következménye. 9. A tömör beton keverőanyagának az előbbiekben tárgyalt meghatározása csakis a felhasználandó kavics és homok hézagtartalmának megállapítását és két egyenlő nedvességű betonkeverék készítését kívánja, ezek pedig olyan egyszerű műveletek, melyek tizedes mérleggel az építő helyen is végezhetők. Ennélfogva nem fogjuk magunkat pusztán a «gyâkorlati értékre» vagy «tapasztalati adatokra» bizni és nem veszszük át egyszerűen a mi esetünkre a valamikor vagy valahol «bevált» keverőarányt, a mint ez, sajnos, még manapság is megtörténik, a mikor pl. az 1:4 vagy 1: 5 keverőarány egyik esetben kitiinő, másikban teljesen hasznavehetetlen betonra vezethet, ha a kavics és homok hézagtartalma, valamint a ezement kötőereje egyik esetről a másikra lényegesen megváltozott, hanem alkalmazni fogjuk a leírt eljárást a helyszínen tekintetbe jöhető anyagokra s ha még kiegészítésül a betonkeverékből 4—4 db 20 cm-es próbakoczkát készítünk, hogy a laboratóriumi törőpróbából a szilárdságot is megtudjuk, akkor a betonkeverék anyagszükséglete, tömörsége és szilárdsága, valamint az anyagok heh"i egységi árai alapján tudományos biztonsággal jelölhetjük ki azt a betonkeveréket, mely a fentidézett részletes feltételek szerint támasztandó műszaki követelményeknek, nemkülönben a gazdasági szempontnak egyaránt megfelel.
