Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - II. Bartus Adolf: A tömör beton keverőarányának meghatározása
148' À 15. képletből : Kh Hr T-nek ezen értékét egyenlővé téve a 21. képlet szerinti értékével : 1н r (é+ c)+ h k + i 1 h Hr riiH 1% 1 Ezen egyenletben az ismeretlen К kavicsmennyiséget a 3. képlet szerinti értékével helyettesítve : - c(£+c)[l+ f |i-l,h K| к 1 ' -r 5 Пн 1' ГПн Пн Пн Г 15 Ez egyenlet y. szerint megoldva : 22. A számítás menete ez esetben tehát a következő. A 16. és 17. képletek alapján meghatározzuk к és с állandókat, azután a 22. képlet szerint [л értékét, végül a 3 , 7. és 13. képletek szerint K, H ill. V mennyiségeket, mig С közvetlenül adva van. 6. К liter kavics, H liter homok és С kg czement keverékének V liter vízzel számításunk szerint éppen В liter tömör betont kellene adnia, ha t. i. a kész betonban az anyagok oly szorosan helyezkedhetnének el, hogy köztük semmi hézag ne maradjon. Minthogy ez nyilván nem lehetséges, a kész beton térfogata B' nagyobb az elméleti В térfogatnál, úgy hogy a kész beton tömörségének mértéke kisebb az egységnél. A kész beton B' térfogatát oly módon határozhatjuk meg, hogy a K, H, С és V anyagmennyiségekkel készült egész betonkeveréket szabályos idomba, pl. ládába döngöljük, s a döngölés befejeztével az idom hosszát, szélességét s a kész betonnak az idomban elfoglalt magasságát megmérjük. 7. Alkalmazzuk az eddig mondottakat néhány példára. 1. Példa. Az építmény betonja vízny omásnak van kitéve. A «kőművesmunkákra vonatkozó részletes feltételek» 26. pontja szerint «ez esetben tömör, vagyis olyan habarcsot kell alkalmazni, melyben a lekötött czement térfogata legalább 10%-kal nagyobb a homokban lévő hézagok térfogatánál és a keverési arány kísérleti úton úgy állapítandó meg, hogy a habarcs térfogata legalább 10 0/ 0-kal haladja meg a
