Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

lfií volt csak túlságos nedves, a többi pedig száraz volt. Menyházán sem lehet feltűnő a kevesebb csapadék, mert Menyházát akkor keresik fel a nagy esők. lia a szél délnyugatról az Adria felöl hozza a páratelt felhőket; 1913 július havában pedig a csapadékot az Északi tenger felöl kaptuk és a Fehér Körös vízgyűjtő területének egyrésze valóságos esőárnyékban feküdt. ti. raj-/.. A csapadék Menyházán. Л télen felhalmozódott csapadék. A hegyvidék folyóin nyomban az erős intenzitású esők után jelentkezik az áradás, a síkságon és a dombvidéken azonban a nyári esők után a vizek nem áradnak fel, vagy legalább nem fenyegetően, míg a télen felhalmozott hó gyors elolvadása minden esetben árvizet okoz. A hóolvadás lassúbb, de általában nagyobb körre kiterjedő jelenség, mint a gyors lecsapódás. Nyáron a sík területről az élő vízfolyásba eljutó víztömeg elenyésző csekély ahhoz képest, a mely elpárolog. A nyári eső rendszerint csak a talaj felszínét nedvesíti meg, nem hatol az alsó rétegekbe és nem növeli a talajvizet. Az őszi és a téli csapadék egy része a talajba szivárog, úgy hogy tavaszszal általában az altalajvíz is szaporítja a folyók vízhozományát. A nagyobb kiterjedésű vízgyűjtő területen az előző évnek is lehet hatása a következőre. A németek ugyanazért a hidrológiai évet az előző év november 1-től a következő év október végéig számítják A magasabb fekvésű hegységekben azonban már október havában is eshetik le hó, a mely csak tavaszszal olvad el. A télen . felhalmozódott hó jelentékeny víztömeggel gyarapítja a folyók vízbozományát. Tavaszszal nemcsak a folyók áradnak meg. hanem a síkföldi belvízcsatornák és tározó medenczék, holt medrek is megtelnek vízzel, főleg akkor, ha az előző év ősze nedves volt, a talaj az esők után vízzel telítődött, a fagy korán köszöntött be és a télen leesett hóból kevés párolgott és kevés olvadt el. Nemcsak az érdekel bennünket,