Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

14S) bővítését, úgy hogy a Hármas Körös Gyománál 8'20—840 vízállásnál 1500 a Kettős Körös Békésnél 760 —7'80 vízállásnál másodperczenként 1100" m

5 vizet levezessen. 2. Ha ez a nagyobb arányú medermélyítés és bővítés rövid idő alatt nem volna végrehajtható, az esetben is a Hármas és Kettős Körös medréből soron kívül és késedelem nélkül eltávolítandók mindazok az akadályok (agyagpadok stb.), a melyek a meder gyorsabb és nagyobb arányú fejlődését késleltetik. 3. Az egyes Körösök, nemkülönben a Berettyó medre az alsó szakaszon lehetőleg államköltségen akként mélyítendő és szabályozandó, hogy a felülről nagyobb tömegben érkező vizek (a Fekete' Körösön másodperczenként 700 m°, a Fehér Körösön 500 mi

3, a Sebes Körösön 500 m

s, a Berettyó az Érrel együtt 250 m

%) az alsó szakaszon a mederben és a hullámtéren egyenletesen és duzzadás nélkül lefolyhassanak, továbbá a Sebes Körös és a Berettyó medrét a sárréti szakaszon megfelelően beágyazhassa. 4. Az összes folyókon nemcsak a mederből, de a hullámtérről is eltávolítandók a víz lefolyásának akadályai (régi gátak, hullámtéri magaslatok, szűk nyílású hidak), a melyek nemcsak a víz,, de a jég levonulását is feltartóztathatják. A hol a jgátak elhelyezése a jég akadálytalan levonulása szempontjából nem megfelelő, a hol a hullámtér oly szűk, hogy káros duzzasztás mutatható ki, ott a gátak is kijjebb helyezenelök. 5. -i folyókon megállapítandó a várható nagy víz (a mely számításom szerint Csongrádnál 940, Gyománál S80 т. Köröstarcsán 8-30, Békésen 8'60, Nagyzerénden 7'50, Gyulán 6'80 m. Kisjenön 7'20, a Sebes Körösön fokihidnál 5-70, Körösszakálon 4'70, a Berettyón Szeghalomnál 5'50, B. újfalunál 4'70, Pocsajnál 5 70 m a mércze jelenlegi 0 pontja felett) és a gátak mindenütt a várható nagyvíz szine fölé emelendők fel megfelelő biztosítékkal, úgy azonban, hogy a végrehajtandó mederrendezésből eredő vízszinsülyedés számításba vétessék. 6. A Kettős Körösön a Fekete és Fehér Körös alsó szakaszain a gátak még a mederbővítés és a hullámtérrendezés hatásának bevárása előtt annyira felemelendök, hogy necsak az 1915. évi nagyvízhez, de az ennél nagyobb (gátszakadás nélkül lefolyó) 1887-iki nagyságú nagy vízhez mérten is meglegyen a kellő biztosíték. A Sebes Körös torkolati szakaszán a Kettős Körös duzzasztotta nagy víz, feljebb az 1913. évi júliusi nagyvíz, a Berettyó torkolati szakaszán ugyancsak a Kettős Körös duzzasztotta nagyvíz, feljebb pedig a jégtorlódások és gátszakadások nélkül lefolyó 1888-iki nagyságú nagyvíz fölött vétessék fél a biztosíték. 7. A szabályozott folyószakaszok fölött a szakadozó partok biztositandók, a vízmosások megkötendők, a meder túlságos és az alsó szakaszra káros bővülése és mélyülése megfelelő szabályozó művekkel korlátok közé veendő. 8. A hegységekben a kopár területek befásítandók, az erdőirtások korlátozandók, a meglevő erdőség fentartása az újonnan alkotandó erdőtörvény életbe lépéséig a meglevő törvényt kiegészítő külön rendeletekkel biztosítandó. 9. Az ármentesített szakaszon és e fölött beömlő vízfolyások szabályozásánál az áradások hevessége a vizek bevezetése előtt szélesebb elárasztásra alkalmas hullámtér, vagy külön e czélra készült tározó medenczék közbeiktatásával mérséklendő. 10. A hegységekben és a megfelelő helyeken mind a vízierők kihasználása, mind a há^i és ipari szükségletekhez, továbbá a hajózáshoz, az öntözéshez és a halastavak létesítéséhez és fentartásához szükséges víz biztosítása czéljából lehetőleg az