Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

109 Ha csupán a Berettyó árad, a Sebes Körös és a Kettős Körös nem áradnak, az esetben a szeghalmi vízállás teljesen a berettyóújfalui vízállás után igazodik. Sz = 020 -(- 089 b. A szeghalmi vízállás 89%-a a berettyóújfalui vízállásnak, hozzáadva ehhez 20 m-t. Ha a Berettyó és a Sebes Körös egy időben áradnak, ez esetbeu a szeg­halmi vízállás a két folyó vízállásaiból határozható meg. Szeghalomnál azonban a legnagyobb vízállások akkor jelentkeztek (1895, 1913 és 1915), midőn a Kettős Körös is hatalmasan feláradt. Az összes esetek közül főleg ez az utóbbi érdekel bennünket. A számításnál először úgy jártunk el, hogy a Berettyó és a Sebes Körös áradásából közelítőleg meghatároztuk a szeghalmi vízállást és külön kiszámítottuk a Kettős Körös duzzasztásából eredő vízszinemelkedést. Az utóbbi meghatározása czéljából a köröstarcsai vízállásból levontuk a szeghalmi vízállás közelítő értékét és feltételeztük, hogy a duzzasztás ezzel a különbséggel arányos. A számítások elvégzése után úgy találtuk, hogy a hosszadalmasabb és a fáradságosabb úton sem nyerünk jobb eredményt, mint az esetben, ha a köröstarcsai vízállásból 3-5 métert levonunk és ezzel a különbséggel egyszerre végezzük el a számításo­kat. A midőn ugyanis a nagyváradi és a berettyóújfalui vízállásokat egy-egy arány­számmal megszorozva levontuk a köröstarcsai vízállásokból, tulajdonképpen nem tettünk egyebet, mint a determináns két oszlopát egy-egy együtthatóval megsok­szorozva levontuk a harmadik oszlopból és így e művelettel a determináns értékét nem változtattuk meg. Mindkét esetben azonban más-más normál egyenleteket kapunk. Az első egyenlet Sz = 02S + Q"47 (kt — SzJ + 0'25 n -j- 0-43 b ; a má­sodik Sz = 1-42 + 0-47 (kt — 3-50) + 0'15 n -f О20 b. Az elsőben Sz x = 103 + 025 n -f- 0-43 b. A különböző módon meghatározott összefüggések a végső eredményt egyenlő pontossággal adták meg, csak az egyes esetekben külön­böztek egy kevéssé az eltérések. Mindenesetre az első számítási mód húebben fejezte ki az összefüggést és tágabb határok között adott jó eredményt, mint a másik. Az első kísérletek után reájöttünk, hogy még ha a Berettyó, Sebes Körös és a Kettős Körös hatását számba vesszük is, egyes esetekben nem kapunk elég pontos eredményt, mert a szeghalmi vízállás nagysága bizonyos mértékig attól is függ, hogy az áradást megelőzően a Berettyó és Sebes Körös széles hullám­tere milyen mértékig volt megtelve. A meder és a hullámtér teltségét a szeg­halmi völgyelő vízállással, vagy ha ez a tetőzéstől messze esik, a nagyváradi tetőzés idején leolvasott szeghalmi vízállással mérjük. Mindaddig azonban, míg a Kettős Körös duzzasztásából eredő erősebb víszintemelő hatást számba nem vettük, hiába igyekeztünk a meder teltségéből eredő hatást kifejezni, mert ezt külön az adatok nem tüntették fel. Ez is igazolja azt, hogy először is a mértékadó ténye­zők hatását kell keresnünk és csak azután a járulékosokét. A Sebes Körös áradásainak hatását előbb a nagyváradi vízállásokkal mértük, de midőn reájöttünk, hogy Nagyváradon a nagyvízszine időközben sülyedt és Nagyváradon a -Sebes Körös árhulláma nem ölt végleges jelleget, Kőrösszakái és a fokihíd között fekvő sebesfoki vízmércze tetőző vízállásait vettük fel. Hogy a bizonytalanságot elkerüljük és az egyes tényezők hatásait egymástól függetlenül kifejezhessük, a számításba azokat az eseteket is be kellett vonnunk, a melyek­ben egyik vagy másik folyó áradása nem volt nagymértékű. A legkisebb négy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom