Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

99 Sorszám I d ó Borosjenfii tetőző víz- j állás m Kisjenői vízállás a borosjenői tetőzés idején m Kisjenöi tetőző vízállás Különbség A tetőzés leérkezési ideje órákban Sorszám I d ó Borosjenfii tetőző víz- j állás m Kisjenői vízállás a borosjenői tetőzés idején m észlelt m számított m + cm cm A tetőzés leérkezési ideje órákban 1 2 1897 június 1898 április... ... 5-56 G-44 (4-53-1-00) (4-57-1-00) 5-50 6-54 5-84 6-23 34 31 22 21 В 1908 márezius ... 4-10 4-94-1-00 5-35 5-53 18 — 16 4 1911 április 3-60 5-12-1 -00 5-60 5-46 — 14 40 5 1913 július 4. ... 3'80 5-15-1-00 5-45 5 ' 57 12 — 22 в 1913 július G. ... 3-46 4-96-100 5-14 5-29 15 — 12 7 1913 július 14 ... 3-00 4-62-1-00 4-98 4-86 — 12 12 8 1914 márezius ... 4-20 5-00-1-00 5- 72 5-62 — 10 10 9 1915 márezius ... 6-25 6-01 — 1-00 7-12 7-19 7 — 21 JO 1915 április 4-50 5-54-1-00 6-32 6-14 18 17 Ha az 1897. és 1898. évi adatoktól, mint régebbiektől, eltekintünk, úgy azt látjuk, hogy a hibahatár -f- 18, — 18 cm és az átlagos hiba 13 cm. A kisjenói és a borosjenői nagyvízállások között régebben más volt az összefüggés, mint mostanában. A szabályozás kezdete, illetőleg 1855. év óta a nagyvízszine Borosjenőnél és e fölött eső Bokszegnél és Repszegnél sülyedt. A sülyedés mértékére pontos adatunk nincsen, de hogy ez jelentékeny lehetett, kitűnik abból, hogy Bokszeg és Repszeg között, ahol régebben a Fehér IvöAis árvizei a Tőzbe átömlöttek és ahol a mult század nyolczvanas éveinek végén töltést akartak építeni, újabban az árvíz nem csapott át és a töltés építése feleslegessé vált. Borosjenőnél az árvízszine 1887. évtől 1915. évig legalább is 35 cm-1 sülyedt, a vízszinsülyedés legnagyobb részben az 1887-ik évet követő 20 esztendőre esik. Kisjenőn az árvízszine emelkedett és pedig 1855. év óta 153 cm-t. Utóbbi helyen 1887-től 1915-ig a mederfejlődésből eredő vízszinemelkedés 15—20 cm-re tehető. A felső szakaszon ugyanis az árvízszin sülyedése következtében az áradáskor elborított területek nagysága évről-évre kisebbedik, a természetes tározó medencze űrtartalma csökken, a lemélyült és kiszélesedett mederben a víz folyása meggyorsul és ennek következtében az alsó szakaszon, a meder fejlődés kisebb arányú volt, a vízszin bizonyos mértékben emelkedik. Ujabb időben azonban legalább 1908. év óta a borosjenői és kisjenői nagyvízállások között az összefüggés lényegében nem változott. Ez a körülmény annyiban megnyugtató, hogy a borosjenői szakaszon észlelt, folyton tartó kisvízszin sülyedése mellett Kisjenőnél legalább közel jövőben még nagymértékű vízszinemelkedéstől nem tarthatunk. Remélhetjük tehát, hogy a Fehér Körösön is mihamarább előáll az egyensúlyozott helyzet és hasonló körülmények között a közel jövőben lefolyó nagyvizek szintje az 1915. év márcziusi árvíz magasságát nem fogja meghaladni, vagy legalább nem jelentékenyen. Mindenesetre azonban, míg az egyensúlyozott helyzet elő nem áll, a Fehér Körösnél fokozottabb figyelemmel kell kisérnünk a vízszinváltozásokat és meg kell időről-időre vizsgálnunk, hogy* a két vízmércze vízállásai között az összefüggés nem változik-e meg. 7*