Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)
lfií A belényesi vízállásokból egymaguktól a nagyzeréndi vízállásokat pontosan meg nem határozhatjuk. A meghatározás azonban sikerülni fog, ha a belényesi tetőzés idején leolvassuk a talpasi és a nagyzeréndi vízállásokat is és a mellékpatakok vízszínemelő hatását ezekkel a tényezőkkel kifejezzük. Belényesen a vízjáték igen kicsiny, ugyanazért a számítások megkezdése előtt czélszerű, ha az egyes tényezőket arányossá tesszük. Ha az egyes mellékpatakokon vízmérczénk -volna, úgy természetesen ezeknek adatait használhatnók fel a számításoknál. Ha a szabályozás kezdetéről és az azt megelőző állapotokról elegendő adatunk volna, úgy bizonyára kimutathatnók annak a változásnak mértékét is, a , 24. ábra. A Fehér Körös hosszanti metszete. melyet a Fekete Körös vízjárásában a felső szakasz nagyarányú fejlődése okozott. A felső szakaszon ugyanis a szabályozás előtti vízszínekhez mérten még a nagy víz színe is sülyedt annyira, hogy a különben is szűk hullámtér már az árvizek természetes tározásában részt sem vesz. A felső szakaszon az átvágások a meder nagyarányú fejlődését előmozdították, az árvizek levonulását gyorsították és az alsó szakaszon a vízszínt is emelték. Ezek a változások nagyok és szembetünőek voltak a szabályozás kezdetén, de ma már ezek kisebb arányúak és hatásuk a meteorologiai tényezők és az újabb bevezetésekből eredő eltérések mellett nem mutatható ki; a mi azt igazolja, hogy a Fekete Körös folyón a fej-