Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

Az lé s A' összefüggését a 10. rajzból állapíthatjuk meg. Legyen a 11. rajzon ABC a 10. rajzon látható egyik esővonal darabja. Húzzunk az R távolságban levő В ponthoz érintőt, akkor jJ = tang y. és PQ = R tang a = R Tehát a 10. rajzból levehetők azok az adatok, melyek az i értékét meg­határozzák valamely tetszőleges R értékre vonatkozóan. Ily módon szerkesztették meg a 12. rajzon a különböző tartamú esők inten­zitáselosztását a különböző R sugarú köralakú zónákban. Rajzoljunk most a különböző R sugarakkal egyközepü köröket átlátszó papirosra s helyezzük a várostérkép ama zónájára, melyen az esőeloszlást tanul­mányozni akarjuk, akkor megállapíthatjuk az átlátszó papirra rajzolt körök ama helyzetét, melyben az illető zóna a legnagyobb eső­mennyiséget kapja. Termé­szetes, hogy a körök sugará­nak ugyanoly mértékben kell rajzolva lennie, minő mértéke a térképnek van. A forgástest térfogata az ю i m szorzatok összege, w az egyes gyürúrészek terü­lete, г pedig a hozzátartozó esőintenzitás nagysága. A 13. rajz egyébként az eljárásról bővebb föl­világosítást ad. A rajz alsó felén látható Milánó IV. zónájának térképe, reáhe­lyezve az egyközepü körök rajza oly módon, hogy a maximális esőmennyiség jusson a zónára. A rajz felső fele az egyórai maximális esőintenzitás metszetét mu­tatja. Az egyes gyűrűrészek <o területének és a hozzájuk tartozó i intenzitásnak számértékei a rajzon fölírvák. Az egyes területrészek és intenzitások szorzatának összege megadja a zónára hulló legnagyobb egyórai esőmennyiséget. Érdekes az a különbség, melyet nyerünk, ha egyszerűen az esőmérő adatá­val megszorozzuk a terület nagyságát, vagy lia a föntebbi eljárással határozzuk meg az esőnagyságot. Pl. az egyórás eső esetén a maximális intenzitás az eső­mérő adatai szerint 56'5 mm. Ha ezt az adatot megszorozzuk a zóna 858-7 Ла-nyi területével, kapunk 485.170 m s-t, míg a föntebb ismertetett eljárással meghatá­rozva, csak 258.910 m 8-1: a különbség 216 230 m\ 12. rajz. Az esőintenzitás eloszlása különböző időtartam szerint köralakú zónán, melynek középpontja az esőközépponttal esik össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom