Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

212 A Sebes Körös mentén Bihárszentjáno3 határában Nagyvárad alatt a bolgár rendszerű öntözés és kertészkedés meghonosítására állami támogatással 32 holdon kísérleti telepet létesítettek. Az állam a 32 holdat 1908. év októbertől egymásután következő 10 évre holdanként 64 korona árért bérbevette és a berendezésre 17.000 korona összeget engedétyezett és magára vállalta a telep kezelésének és vezetésének a költségeit. A területet egy holdas részletekre osztották és a környékbeli lakosoknak albérletbe adták és pedig minden haszon nélkül. A telep 3—4 méterrel fekszik magasabban a Körös vizénél, ezért az öntözővizet (másodperczenként 32 liter) benzinmotorral hajtott ezentrifugal-szivattyúval emelik fel, Az üzemi költséget évenként 3200 koronával irányozták elő. A telep áruinak értékesítésére kiválóan alkalmas Nagyvárad piacza. A telep is megérezte az utóbbi években a munkáskezek hiányát, de azért a telepen az üzenlet fentartották. A Fehér Körös mentén József főherczeg székudvari uradalmában az állam rendezett be 100 holdnyi területen magtermelő kísérleti telepet, a melyhez szükséges öntözővizet a József nádor csatornából veszik ki. Az ivánfenéki társulatnak az idegen helyen keletkezett külvizek kártételet ellen nem kell

: védekeznie, mert a Berettyó-társulat a Sislcás vidékéről ós dévaványai határról természetes úton az ivánfenéki társulat árterületére lefolyó belvizeket csatornáival felfogta és részint a szeghalmi kernyei, részint pèdig a dévaványai csurgói szivattyútelepéhez vezette le. A Hármas Körös szabályozásával elmetszett körösi kanyarok a belvizek jórészét, magukba fogadják és így a társulatnak csak arról kell gondoskodnia, hogy a belvizes területekről a vizek holt kanyarokba eljuthassanak és utóbbi helyen a belvizek magassága egy bizonyos szinten alul maradjon. A társulat belvizeinek egy részét a Folyáséren vezeti le és ennek torkolatára a körösladányi határban a Sebes Körös 1-ső átmetszésével elvágott kanyar.alsó végén szivattyútelepet épített. Még több vizet fogad be a 23. számú peresi átmetszéssel elvágott holt kanyar, a melynek torkolatára a társulat szintén szivattyútelepet épített. A peresi szivattyútelep jóval kisebb mint a folyáséri, minthogy azt remélték, hogy a nagy férőhelyű holt kanyarban a belvizek megférnek és mesterséges vízemelésre ritkán lesz szükség. Az utóbbi években azonban a Körös hosszantartó áradásai következtében a peresi kanyart sem lehetett minden esetben kiüríteni. Ez a kanyar is megtelt és a vizek jórészét csakis mesterséges emeléssel lehetett eltávolítani. A társulat csatornahálózata 488-7 km, 2 szivattyúteleppel.. A társulat belvízrendezésre 1914. év végéig 1,310.000 koronát adott ki. . A mezőt ár-mester szállási társulat belvízcsatornahálózata igen sűrű. A társulat a Körösök áradásakor belvizeit részint a holt kanyarokba raktározza, részint pedig nagyszámú tiltóival a keletkezési belyükön visszatartja, Az utóbbi belvizesesztendőkben aránylag a társulat árterülete a belvizektől kevesebb kárt szenvedett mint a többi társulat árterülete. Egyes években, még 1915. év első feleben is, Mezőtúr és vidékén kisebb volt a csapadék, mint a felsőbb fekvésű társulatok árterületén. A társulat azonban belátta, hogy egymásután következő nedves esztendőkben a belvizeket mesterséges emelés nélkül árterületéről le nem vezetheti