Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

210 A felfogó csatorna alatt fekvő ártér belvízmentesítési munkálatait a társulat 1900. évben kezdette meg és egyidejűleg a hosszúfoki csatorna alsó torkolatánál a fekete körösi társulat árterületéről lefolyó vizek eltávolítása czéljából másodperczenként 6 wí

8 víznek 342 m magasságban való átemelésére szivattyútelepet épített. Az 1915. évi belvizes esztendő tapasztalatai alapján pedig elhatározta, hogy a szivattyútelepet újabb 6 m - vízemelésre kibővíti. A felfogócsatorna hosszúsága 615 km a többi csatornák hosszúsága 2£6 km (191 í. óv v^gén). A társulatnak egy szivattyútelepe van. A mint a feketekörösi felfogócsatornát ellátták élővízzel, ennek kihasználására a társulat keretén belül megalakult az öntöző' érdekeltség. Az eredetileg 10.000 kat. holdra tervezett öntözésből azonban csak 1052 holdon készült el az öntöző berendezés, u. m. gróf Tisza István radványi tagbirtokán 318 kat. holdon, .Markovits Antal inándi birtokán 316 holdon, Lovassv .Ferencz birtokán 77 holdon és Marcziháza község határában 149 holdon és gióf Tisza Kálmán vadászi tagbirtokán 192 holdon. Az öntözőcsatornából táplálják gróf Tisza István és Lovassy Ferencz radvány-libárdi halastavát (157 hold) és Corchus Béla és társai ugrai halastavát 640 hold; továbbá innen látják el vízzel gróf Tisza Kálmán 6 hold 1.200 ••öl kertjét és az oláhszentmiklósi kenderáztatót. Az öntözőérdekeltség a társulatnak katasztrális holdanként vízdíj czímén 2-5 3-00 koronát, a halastóérdekeltség 6 koronát tizét. Az állami támogatással épiilt öntözési berendezések költségeiből az egyes érdekeltségi tagra kat. holdanként a vízdíjon felül 14 korona esik, az állam hozzájárulása is ez idő szerint még jelentékeny, katasztrális holdanként 125 korona. Az aradmctjyei társulat árterületéit a feketetót-csermői vonalon a Leveles, Kalácsa, Ökrös, Talmács és Szartos patak vizei, továbbá Csermő-Borosjenő között a béli patak és a Tőz vizei öntötték el : a Fehér Körös balpartján pedig a Csigér a József Nádor malomcsatorna, a befogadó folyó és a malomcsatorna között keletkezett vízfolyások okoztak károkat. A társulat a -lózsef Nádor malomcsatorna vizeit 1885 —1886-ban az úgynevezett Csohoséren nyíltan vezetie be a Fehér Körösbe és 1894. évben a balparti területek belvizei részére 15 km hosszú csatornát épített és ezt a Csohossal kapcsolta össze. A nagyobbszabású belvízrendezés 1900. évben kezdődött, a midőn a társulat csermő-feketetóti felfogócsatornájával a fentebb megQevezett patakoknak 41 m

s-re számított másodperezenkénti vízhozományát a Fekete Körösbe vezette be. A társulat a 20 km hosszú felfogó csatornán az esés kiegyenlítése czéljából 4 bukót épített és a csatornának km-ként 25 cm esést adott. A Fehér és Fekete Körös deltájában összegyűlendő vizeket a társulat a gyulavarsándi és a csárdazúgi szivattyútelepekhez vezette le. A társulat csatornahálózata 1914. év végén 174 km volt. A béli patak és a Tőz szabályozását a társulat ezideig nem hajthatta végre, jóllehet ezek a patakok másodperczenként összesen 127 m

8 vízzel árasztják el az árterületet. A patakok szabályozását megnehezítette az, hogy az arad megyei társulatból a felső érdekeltség kivált és felső fehér körösi ármentesítő és'belvizszabályozó társulat czímmel és Borosjenő székhelyivel 1896-tól kezdve új társulatot alakított.