Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

206 ságát meghaladja. A Körösök vize különösen az utóbbi években mindig korábban eljut a zsilipekhez, mint a Hortobágy vize. A zsilipnél a kinyitáskor duzzasztás nem észlelhető. Rendszerint a zsilip háta mögött a Hortobágy vize a Körösök legnagyobb vizeinél 50—80 m-rel alacsonyabb és csakis a Körös apadásakor egyenlítődik ki a vízszin. Legnagyobb vízállások a Hortobágy torkolati zsilipénél. К v 1888 18S9 1890: 1895 1897 1898 1908 1910 1912 UI 13 1914 1915 Körös cut 650 639 625 750 655 364 648 618 585 73(1 703 761 Hortobágy cm — --596 594 448, 715 572 278 586 269 521 446 460 6S9 Különbség 54 45 177 35 83 8(i 62 34: i Oi284 243 72 A Hortobágy a Köröshöz képest lassú vízjárású folyó. A Körösökön egy .évben 5—6 nagyobb árhullám is levonul, a Hortobágyon rendszerint csak egy, a tavaszi hóolvadás vagy esőzés idején. Ha a torkolati zsilip nem volna, a Hortobágyon minden egyes árhullám levonulásakor védekezni kellene, míg így a torkolati zsilip a körösi vizeket kizárja és a Hortobágy hullámterét a belvizek megérkezéseig üresen tartja. 1915 márczius 23-án a Hortobágy vízállása 658 cm, a Körösé 761 cm volt. A Körös ezután apadt, a Hortobágy pedig áradt; a zsilipet 689 cm vízállásnál márcz. 25-én nyitották ki. Ugyanazon év ápr. 18-án a Hortobágy vízállás 656 cm, a Körösé 759 cm; a vízszin 21-én 684 cm vízállásnál egyenlítődött ki. A Körös tetőzése idején tehát mindkét esetben a vízszinkülönbség az 14)0 m-t meghaladta. A Berettyó társulat a belvízrendezést csak 1895-ben vette fel alapszabályszerű kötelezettsége közé, de ezt már megelőzőleg 1886—1887-ben elkészítette a sárréti csatornát és 1894. évben hozzáfogott a Kálló szabályozásához. A Berettyó társulat mérnökei Márton Károly, később Szilágyi Zsigmond azt ajánlották, hogy a társulat a Kálló vizeket a meglévő vízfolyás útján ne a Hortobágyba, hanem rövidebb úton a relativ vízválasztók átvágásával a Berettyóba vezessék le. A Hortobágy társulat megalakulásakor és még azután is a Berettyó társulat érdekeltsége és a felügyelő hatóság a mérnökök ajánlotta olcsóbb és jobb megoldást nem találta kivihetőnek. Miután azonban kitűnt, hogy a Hortobágy felé a Kálló vizek levezetése több mint 2 millió koronába kerülne, a Berettyó felé pedig a levezetés sokkal olcsóbb a társulat és felettes hatósága szakított előbbi merev állásfoglalásával. A Kálló szabályozás végleges tervét Józsa László felügyelete alatt SzanJca Dezső kultúrmérnök dolgozta ki. A társulat az alsó nyírvidéki vizeket a árterület határszélén a konyár-hosszúpályi és a derecske-hajdubagosi határon fogja fel egy-egy csatornával. A két csatorna a berettyóújfalui határban egyesül és a bakonszegi határban jut el a Berettyóhoz. A csatornát azonban nem vezették be egyenesen -л Berettyóba, hanem 9-5 km hosszúságban a Berettyó jobbparti töltése mellett párhuzamosan levezették a csiffi hídig.