Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

így volt ez a többi társulat árterületén is. A Körösök völgyében a belvízrendezési munkálatok között első nagyobb szabású munkálat volt az 1835—1845. években elkészült József Nádor malomcsatorna, továbbá azzal később kapcsolatba hozott Élővíz-csatorna. A Fehér Körös a múlt század ötvenes éveinek végéig Gyula, Csaba és Békés város beltelkein folyt keresztül, a helytartótanács 1856-ban 14.824. sz. a. adta ki a rendeletet a gyula—békési nagy csatorna építésére. A mint a csatorna elkészült, a Fehér Köröst ebbe belevezették. A három város azonban az 1863-iki' aszályos esztendőben nagyon megérezte az élővíz hiányt. A hatóság azért megengedte, hogy a József Nádor malomcsatorna vizeit az Élővíz-csatornába vezessék bü. A József Nádor malomcsatornának torkolati szakaszát, az úgynevezett Csohos eret egyszerűen elzárták és az Élővíz torkolatára Békésnél zsilipet építettek. Az elzárás következtében azonban árvizes esztendőkben a malomcsatorna vizeivel együtt a kitört árvizek Gyulát, Csabát és Békést újból elöntéssel fenyegették. A bajon úgy segítettek, hogy a Csohoseret újból nyílt csatornává alakították át, azt a Fehér*KÖrÖ3 árvizének visszahatol ásáig töltések közé vették, az Élővíz táplálására pedig a Csohos ér töltésébe zsilipet építettek. A József Nádor malomcsatorna azonban nyáron alig hozott egy köbméter vizet, ez pedig az. Élővíz-csatorna táplálására nem volt elégséges ; 1894. évben tehát elhatározták, hogy az Élővizet közvetlenül a Fehér Körösből fogják táplálni. Gyula város fölött ugyanezért a Fehér Körös medrébe Poireé-rendszerű duzzasztót építettek és a felduzzasztott vizet a Fehér Körös balparti töltésébe épített zsilipen vezették be az Élővíz-fcsatornába. Egyes esztendőkben, így 1904. évben azonban a FehérKörös vize is annyira elapadt, hogy az Élővíz-csatornába nem jutott kellő mennyiségi! víz, jóllehet mindent elkövettek, hogy a duzzasztóművel a Fehér Körös összes vízhozamát az Élővíz-csatornának átadják. A József Nádor malomcsatorna társulat tagjai az alapszerződést 1833-ban kötötték meg ós 1892. évben megújították. A társulat kötelezettséget vállalt a, malomcsatorna létesítésére és fentartására, hogy lehetővé tegye a Fehér Körösön régebben fennálló malmok áthelyezését. A malmok víziműveit és az egyesek czéljáit szolgáló hidakat minden egyes tag saját költségén építi és tartja fenn. A társulati költségekhez a hozzájárulást4840 július 5-én a malomhelyek és malomkerekek után állapították meg. A malomhelyek a következők : 1. buttyini I. malom, 2. buttyini 11. üres malombely, 3/berzai malom, 4. algyesti, 5; monyorói, 6. bokszegi malom (2—2 kerékkel), 7, rovinai, 8. borosjenői malom, 9. gyarmati üres malomhely (4—4 kerékkel), 10. szőllősi malom (7Vs), H- fazekasvarsándi maloinhely (6), 12. nadabi malomhely (9), 13» székudvari, 14. siklói, 15. nagypéli malomhelyek (8—8 kerékkel). A malomcsatorna hosszúsága 918 km. Összes esése 50 m, ebből 27'2 m esést a malmok használnak fel. A malomcsatornába Buttyin felett terelik a Fehér Körös vizét egy fából készült vízosztóművel és 4'00 m nyílású vízkivételi művel.. A malomcsatornába 2—5 m" víz jut, de ez szárazabb években 100 m

s-re, sőt ezen alulra is leapad. A malomcsatornát a Csigéren előbb felül, most alul vezetik át. A esatornakeresztezi még a Mátka eret. A többi vízfolyást a balpartról bevezették a malomcsatornába ennek jobbparti töltésébe, azonban 33 árapasztó nyílást (bukót) hagy-