Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - V. Rohringer Sándor: M. kir vízmesteri iskola

157mány elhatározásából a Kassa város közönsége által bőkezűen adományozott telken az iskola új monumentális otthont kapott. Az 1908. év deczember havában nyílt mek a gazdasági műszaki hivatalnak korán elhunyt tagja, Jánosházy László műépítész tervezete alapján épült új iskola, amely már 60, de szűkség esetén 75 növendék befogadására is alkalmas. Az épület költsége 265.217 korona, a növendékek'elhelyezésére s az oktatás czéljára szolgáló leltár értéke 30.000 К, a mely új műszerek, fali ábrák, könyvek stb. megszerzése és készítése következtében évről-évre gyarapszik. Legkevesebb növendéke volt az iskolának az 1880/1881. évi tanfolyamban 5 növendékkel; legtöbb az 1911/1912. évben, mikor is a növendékek száma 57-re emelkedett. Felvettek eddig összesen 481 növendéket, még pedig az első tíz évben 1879-től 1889-ig 97-et, 1889-től 1899-ig 162-őt, 1899-től 1909-ig 113-at és 1909-től 1914-ig vagyis az utolsó öt év alatt 109 növendéket. Befejezte a tanfolyamot s bizonyítványt kapott 383 növendék azaz 79%, időközben eltávozott és meghalt 21%. Ez a szám az utóbbi években állandóan csökkent s a két utolsó tanfolyamban 19'2, majd 10'6%-ra sülyedt, a mit annak lehet tulajdonítani, hogy a vízmesteri pálya mind keresettebbé válván, sok volt a jelentkező és megvan a lehetőség a legalkalmasabbaknak kiválasztására, mielőtt még az iskolába bejutnának. „ A növendékek származására nézve a legtöbb Pest-Pillis-Solt-Kis-Kun, aztán Abauj-Torna, Békés, Brassó, Bács-Bodrog, Baranya, Csongrád, Fehér, Jász-NagyKun-Szolnok, Komárom, Győr, Mosony, Nyitra, Pozsony, Ternes, Tolna, Torontál, Vas és Veszprém vármegyékből, tehát az országnak fejlettebb gazdasági kulturáju olyan vidékeiről jeletkezett, a hol a talajjavítások nagyobb tért hódítottak s a vízmesteri pálya ismertebbé vált. Anyanyelv szerint, a régibb tanfolyamok 191 növendékét kivéve, a kiknek anyanyelve biztosan meg nem állapítható, a fenmaradó 290 növendék közül magyar volt 227, végzett 199, azaz 87'2%, német 51, köziilök végzett 48, vagyis 96%, a hátralevő csekély számú növendék különböző: tót, román stb. anyanyelvű volt. Az iskola szervezeti szabályzata a felvétel feltételei közt régebben két középiskola elvégzését, vagy katonai altiszti rangot követelt ama megjegyzéssel, hogy a műszaki ezredek altisztjei elsőbbségben részesülnek. Mivel a műszaki csapatokhoz már eleve gyakorlati pályán élőket — ácsokat, kőmíveseket, hajósokat, földmunkásokat, molnárokat — vesznek fel, kik ott bizonyos elemi műszaki ismeretet szerezve hasznos alapismeretekkel jönnek a vízmester iskolába, és mivel már a katonaságnál megtanulják a nagyobbszabású munkás kellő felügyeletét, fegyelmezett vezetését, a vízmesteriskolának már csak a szakszerű kiképzést kell biztosítania. Ezzel szemben jóval kevésbbé értékesek a más csapatoktól jött altisztek, s még kevésbbé azok, a kik katonák nem voltak, azonban két vagy esetleg több középiskolai osztály elvégzését igazolhatják, minden előbb felsorolt gyakorlatilag értékes ismeret nélkül. A felvett 483 növendék közül a régebbi tanfolyamok 116 növendékének katonai rangját nem lehetett biztosan megállapítani s ezért e 116 növendék elhagyásával a fenmaradó 367 növendék közül műszaki altiszt volt 146, végzett 137 12