Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
1. füzet - III. Zayzon Géza: A vizmosások szabályozása
44 gita hegységet, a vármegye területén nagyobb erdőségek nincsenek, pedig a vármegye egész területét valamikor hegységi erdők borították. Az altalaj a legtöbb helyen kék pala. Ha még tekintetbe veszszük, hogy a legtöbb községben a hármas forgó szerint gazdálkodnak, t. i. a határnak egy harmada ugarban marad, tehát nem borítja a talajt semmi, nem lehet csodálkozni, hogy évszázadokon keresztül a víznek soha nem szünetelő munkája annyira tagozta e területet. Udvarhely vármegyében a vízmosások megkötésére irányuló első munkálatot Nagygalambfalva község határában a Zavaros patak vízvidékén létesítették. Itt 1000 К állami segélylyel rőzsegátakat létesítettek az 1900. évben. Az udvarhelymegyei vízmosások megkötése érdekében az első jelentősebb lépés 1903. év január hó 17-én történt, a mikor a vármegye alispánjának az elnöklete alatt a brassói m. kir. kultúrmérnöki hivatal vezetője, a járási erdőgondnokok és főszolgabírák a vízmosások megkötése tárgyában értekezletet tartottak. Ez értekezleten felvett jegyzőköny szerint a működéstervet olyképen állapították meg, hogy a vízmosások felvételét a vármegye 134 községében 10 egymás után következő évben, — tehát évenkint 13—14 községben, — ejtsék meg, még pedig olyan sorrendben, hogy először a leginkább veszélyeztetett pontokon, azután a kevésbbé veszélyezetteken. Ez előmunkálatok felvételét a helyszínén az illetékes járási főszolgabiró vezetése alatt a kultúrmérnöki hivatal kiküldöttje ós a járási erdőgondnok teljesítsék és ennek alapján a költségvetést állapítsák meg és minden év augusztus havában az alispán elnöklete alatt tartandó értekezleten mutassák be, a szükséges állami segély összegét javasolják, hogy annak az alapján az állami segély engedélyezését az alispán a m. kir. földmivelésügyi minisztertől kérhesse, végül az előző évben végzett munkálatokról és eredményekről számoljanak be. Kimondották továbbá, hogy a vízmosáskötéseknél az érdekelt községek lakossága közmunka-tartozás czímén igás és tenyeres munka teljesítésére kötelezendő. Ez értekezleten az 1903. évi költségvetést 21.000 K-ban állapították meg. Minthogy sem a közvetetlenül érdekelt birtokosok, sem a községek, mint erkölcsi testületek, végül maga a vármegye sem rendelkeztek erre a czélra ezzel az összeggel, a fölmivelésügyi minisztertől állami segélyképen való kiutalását kérték. Ezt a 21.000 K-t a miniszter inségsegély czímén 12772/1904. sz. a. engedélyezte. Ezzel az összeggel és Firtosmartonos község részére 1786/1904. sz. alatt külön engedélyezett 3000 K-val kezdették meg Udvarhelyvármegyében a vízmosások megkötését és folytatták az 1905. 1907 és 1908. években engedélyezett 20.000—20.000 К állami segélylyel. Ezen kívül Siklód községének a rajta átvonuló u. n. Nagypatak mederrendezésére 17.000 К külön állami segélyt engedélyezett a földmivelésügyi miniszter. A foganatosított munkálatokról átnézetet nyújt a közölt megyei térkép és kimutatás, a melyben fel vannak sorolva azok a községek is, a hol csak a-hatósági eljárást indították meg, de vízmosást még nem kötöttek. A felsorolt munkálatok közül csak a jellegzetesebbeket ismertetjük részletesebben. A Kiskiiküllő menti vízmosáskötések között a bözödi Nagyfajka árokban 1905 és 1906. években létesített vízmosáskötések a czéljuknak megfeleltek, mert ma már n vízmosás feneke és az oldalai beerdősültek, a partok beszakadása megszűnt. Az egymás mellé vert tölgyfaczölöpökből és az élükre állított lapos pala kövekkel rakott utófenekü gátakat mindjárt az építés után bekövetkezett nagy árvíz megrongálta (7. sz. kép), de füzrőzsével kijavították, az oldalakat akáczcsemeték-