Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

117 végzünk s mindegyiknek középhibája p., akkor a két mérés különbségének a középliibája A 2, maximális hibája pedig 3 y. \í 2, а mi igen közel 4 JA-vel egyenlő. Ezért ha а ^értéket veszszük alapúi, akkor két mérés egymástól legfeljebb 4 p. értékkel térhet el. a) A porosz országos felmérés hiba határai. Külső (mezei) mérésekben két mérés közt megengedhető d különbség maximális értéke 1. Kedvező térszínen: d

x = / (0 00071 L) 2 -f (0-02Ő0 / L)

2 2. Közepes térszínen : d

3 = V (0,00087 L) 2 + (0,0245 / L) 2 3. Kedvezőtlen térszínen : d

3 = / (0,00100 L) 2 -f (0,0283 / L) 2 ahol L a mért hosszúság méterben kifejezett értékét jelenti. E hibatár képleteknek megfelelően az alábbi táblázatot számítottam: Mért hosszúság L Két hosszúságmérés különbségének még tűrhető legnagyobb értéke d, j d, 1 d

s 10 m 6 cm 8 cm 9 cm 50 « 14 « 18 « 20 « 100 « •... 21 « 26 « 30 « 200 « 32 « 39 « 45 « 300 « 41 « 50 « 57 « 400 « 49 « 60 « 69 « 500 « 57 « 70 « 81 « Vagyis 100 m távolságban a pontosság 1/950-ed, illetve 1/770 ed, illetve 1/670-ed. Városmérésekben a fenti értékek negyedrésze veendő. A fenti adatok szerint a hibahatárok igen tágak, a mi abban leli magyarázatatát, hogy kis méretarányú kataszteri térképek Számára állapították meg őket. b) A magyar országos kataszteri felmérés hiba-határai. Az «Utasítás az országos kataszteri felmérés végrehajtására» czimű pénzügyministeri kiadvány 109. §-a szerint 1. Kedvező térszínen : d

x = 0,00075 L -f 0,0103 /L, 2. Közepes térszínen : d

2 = 0,00100 L + 0,0138 h, 3. Kedvezőtlen térszínen : d

3 = 0,00125 L Ц- 0,0172 /Ц a hol az L a mért hosszúság méterben kifejezett értékét jelenti.