Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

108 juk, hogy a függő a beosztás kezdőpontjára mutasson, a tárcsást pedig függőlegesre állítjuk. Ezután a dioptrán keresztülnézve, beirányítjuk a tárcsát s most a függőnél leolvashatjuk az irányzás vonalának, tehát a szalaggal parallel egyenesnek megfelelő hajlásszöget. A fokbeosztás helyett esetleg olyan berendezést is készíthetünk, mely rögtön a szalaghosszúságnak megfelelő távolságra vonatkozó redukcziót adja meg. 6. A mérőeszköz valódi hosszának megállapítása (komparálása). A mérőeszköz hosszúsága a névlegessel (nominálissal) sohasem egyezhetik teljesen, mert a változó hőmérséklet, légnedvesség stb. a hosszúság változását vonja maga után. Ha az eltérés a nominális hossztól gondosan készült eszközöknél csekély is, azért el nem hanyagolható, ha teljesen ki akarjuk használni az eszköz mérőképességét, mert mint állandó hiba folyton halmozódik. Azt a müveletet, amikor a mérőeszközön a véglapokkal, végélekkel, vagy végvonásokkal kijetölt távolságnak a törvényes méterben kifejezett valódi értékét megállapítjuk, nevezzük a mérő eszköz kompárálásának. A komparálás lényegébe abból áll, hogy a mérőeszközön kijelölt távolságot jól tanúlmányozott és hitelesített normál-méterekkel végigmérjük. A lécz és a szalag komparálására aczélból készült 10 mm X Ю mm keresztmetszetű u. n. ütközőmétereket használnak, olyanokat t. i., amelyek egyik oldalukon álló, a másikon fekvő élben végződnek. Használatbavétel előtt megfelelő berendezéssel ellátott mértékhitelesítő intézetekben magasabb rendű normálméterekkel való összehasonlítás útján megvizsgálják őket s megállapítják, hogy egy bizonyos hőmérsékleten, (rendesen 18 Celsiusfokon) mekkora az eltérése a törvényes métertől. A vizsgálat eredményét egyenlet alakjában, a normálméter kisérő okmánya tünteti fel. Pl. a műegyetem geodéziai tanszékének tulajdonában lévő s С. Bamberg műhelyéből származó egyik nomálméterpárnak egyenletei a következők: 6036 a = 1 m-f 0Ю0 mm -f 0011 (t — 18°) mm, 6036 b = l m -j- 0-01 mm -f 0011 (t — 18°) mm, a hol t jelenti a normálméter hőmérsékletét Celsius fokban. A vázolt szerkezetű normálméterek hosszát + 0-01 mm pontossággal határozzák meg, ami a hoszszúság l/í0( 000-ed részének felel meg. Ezt az adatot azért emelem ki, mert világos, hogy a léczeket is legfeljebb ekkora pontossággal komparáihatjuk s ennek megfelelően a leggondosabban végzett léczméréssel sem érhetünk el a hosszúság 1/100000-edénél nagyobb valódi (reális) pontosságot. A normálméterpáron kívül a komparálásokhoz még normál-ok is kell. a mely kis távolságok (közök) pontos mérésére szolgál (lásd a 23. rajzot). A normál-ék két lapja kis szöggel hajlik egymáshoz, egyik lapján mm beosztás van s hozzá okmány tartozik, a mely megmondja, hogy Méröék kis közök mérésére.