Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága
97 megszámlálás czéljából, ötösével csoportosítjuk. Ha tényleg számoljuk a léczeket, úgy a számolást fennhangon kell végezni, mert ilyenkor mindig kisebb a valószínűség, hogy a számlálást elhibázzuk) Az utóbbi esetben, helyesebb ha a léczek száma helyett azt a hosszúságot mondjuk, a mely a felemelt lécz végéig tart. A fennhangon kimondott -hosszúság tehát mindig a fekvő lécz kezdő pontjára vonatkozik. 2. Fel kell jegyezni a kezdő és az utoljára lefektetett lécz szinét. Ha ugyan az a szin végzett, a léczek számának páratlannak, ha ellenkező szin végez, akkor párosnak kell lenni. " # A lécz-számolásban elkövetett durva hiba felfedezése czéljából a hosszúságokat mindig kétszer kell végig mérni, egyszer oda, másodszor vissza. A mérés végrehajtásához két napszámos (figuráns) kell, mindegyik egy léczet kezel. A kisebb pontosságot kivánó mérésekhez elegendő egy ember is, a ki a következőképen kezeli a léczeket. Megfogja az első léczet az innenső végénél, csúsztatással és billegetéssel beállítja a vonalba s most húzza mindaddig, a míg a vége pontosan a kiindúló pontra mutat. Azután elmegy a lécz másik végéhez, megfogja a második léczet, beállítja a vonalba, ügyelve, hogy ez alatt hozzá ne érjen az első léczhez. Most óvatosan megfogja az első lécz végét s hozzá húzza ütközésig a másodikat. Ezután a másodikat elengedve, az elsőt visszahúzza s tovább viszi. Kis gyakorlattal a fenti műveletek igen gyorsan végezhetők. Ha a két pont közt a pálya egyenes és vízszintes volt, úgy a kapott érték mindjárt a két pont vízszintes távolsága. Ha azonban a mérés pályája ferde, vagy egyenetlen, akkor még az egyes léczek hajlásszögeit is mérni kell s a vízszintes távolságot ilyen képlet adja: nl n 2 S l x COS a i -f- 21 2 COS a j -f- y COS a i=l Ferde pálya esetében, ha a pálya igen meredek, vagy ha a pálya mentén nagyon egyenetlenek a hajlásviszonyok, a mérőléczet vízszintesen szokás elhelyezni. Az ilyen mérést lépcsőzetes mérésnek nevezzük. A lépcsőzetes mérés két alakban szokásos. Az első alakja a vetítöléczczel való lépcsőzetes liusszúságmérés. Eliez a méréshez egy (esetleg két) mérőlécz, egy vetítőlécz és egy rövidebb. mm-re osztott mérőlécz, továbbá talpas libella és karóállító libella kell. A mérőléczet a talpas libellával vízszintesen tartjuk úgy, hogy az egyik vége a kiinduló ponton legyen, majd hozzá illesztjük a vetítőléczet, a karóállító libellával függőlegessé tesszük s ezáltal a lécz végét levetítjük. Most a mérőléczet felemelve, a vetítőlécz talpához illesztjük s elvégezzük újból az előbbi műveletet. (L. a 7. rajzot.) Lépcsőzetes mérés vetilö bottal.
