Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

5. füzet - I. Oltay Károly: A közvetlen hosszúságmérések eszközei, módszerei és pontossága

fcl középső kereszt-metszetnek nagyobbra választásával akadályozzuk meg. Míg a széleken pl. a keresztmetszet 30X40 mm, addig a középen 30X50 m-m, a hol az első méret a magasság, a másik a szélesség. Ilyen léczeket alkalmaznak az alsóbbrendű hosszúság mérésekben. Egyszerű mérőlécek középső keresztmetszetei A pontozott vonal a szélső kereszlrnebzefef jelzi Szélességiem, magassági cm. 1. rajz. Ш 'ШШШЩ Szabatos (précisios) mérölécek szokásos keresztmetszetei. Szélesség és magasság 6cm. rajz. A pontosabb mérésekre szolgáló léczeket vagy 1-, vagy cső-J^eresztmetszetűekre készítjük a 2. rajzon feltüntetett méretekkel. A léczhossz rendesen 5 m. A külső felvételekben gyakori a 4 m-es is. A városokban, a belső szűk részekben 3 m-es és 2 m-es léczeket is használunk. A' mérőléczeket végeiken aczélsarúkkal, szerelik fel s rajtuk a lécz hosszát vagy a határlapokkal, illetve határélekkel vagy egy-egy keresztvonással jelölik ki. Az előbbieket ütközö-léczeknek, az utóbbiakat végvonásos léczeJcnelc hívják. Mindig két léczet használva, az ütköző-léczeket méréskor úgy illesztik egymáshoz, hogy a véglapok, illetve végélek egymáshoz ütközzenek, a végvonásokat pedig úgy, hogy a vonások egymás meghosszabbításába jussanak (coincidáljanak). Végvonásos léczekkel tulajdonképpen pontosabban lehet dolgozni, de csak akkor, ha a mérés pályája egyenes és sima; egyenetlen, nem sima pályán a két lécz vonásai különböző magasságba jutnak s ilyenkor a coincidálás nem végezhető kellő pontossággal. Ezért a mérnöki gyako'rlatban kizáróan ütköző léczeket használnak. A végvonásos léczeket a komparáláshoz használt próba-alapvonalak megmérésekor alkalmazzák. A végvonásos lécz végződését a 3. rajz mutatja. Végvonásos mérőléc. j. <г> г> <г> 3. rajz. Az ütköző-léczeket legegyszerűbb alakjában két, a lécz tengelyére merőleges sík határolja (1. a 4. rajzot). E rendszer hátránya, hogy ferde talajon a két lap