Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
4. füzet - V. Apró közlemények
83 Az 1880—1891. évek hűvösen nedves időjárása alatt a svájczi jégárak folytonosan rövidebbek lettek. Maurer véleménye szerint ennek a folytonos fogyásnak az volt az oka, hogy a hó a magasabb levegőrétegekben erős napsugárnak volt kitéve. Még az árvizek gyakori ismétlődését is hasonlókép a napsugarak hatására lehetne visszavezetni. Jelenleg azonban ez az összefüggés, még nincs kikutatva. (Zentralblatt d. Bauverwaltnng 1915. 24. szám.) Juventius Antal. 3. A párolgás nagysága 1915-lien Magyarországon. Magyarország párolgási viszonyairól" iiroft' ediligi közleményeink teljessé tétele végett ebben az esztendőben is egybefoglaljuk az elmúlt évről rendelkezésre álló párolgási megfigyeléseket. Tudvalevő, hogy az 1915. év is felette nedves és hűvös volt, mi határozottan a párolgást csökkentette. Adataink tényleg ismét bizonyítják a meteorológiai elemek ilyen összefüggését, mert csekély kivétellel országszerte jóval kevesebb volt a párolgás, mint a mennyit az illető helyek több évi átlaga feltüntet. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyes állomások felállításbeli különbségei miatt egymás között közvetetlenül nem hasonlíthatók össze. Tájékoztatásul előre kell még a következőket bocsátanunk: 1. az egyes állomásokon a műszer felállításában változás nem történt ; 2. az átlagoktól való eltérések csak az illető helyre jelentősek és már csak azért sem hasonlíthatók közvetetlenül össze, mert az átlagokat különböző hosszúságú sorozatból állítottuk elő; 3. figyelmen kívül hagyandók Bürkös, Nagybecskerek, Szerep és Temesvár állomások, a melyeken a túl kicsiny párolgási adatok a felette zárt felállítás eredményei. A többi — egymás között közvetetlenül összehasonlítható — állomás szerint a maximális párolgást Portoré mutatja 880 mm évi összeggel, a minimum a szabadon elhelyezett állomások közül a magas északon, hideg éghajlat alatt lévő Liptóújvár mutatja 223 mwi-rel (1914-ben hasonlóképen ezeken a helyeken jelentkeztek a szélsőségek Pozsony első félévi adatait helyesbítenünk kellett, mert a régi észlelő hadbavonult, az új pedig rendszeres hibát követett el a leolvasásban és hiányosan kezelte a műszert). Legnagyobb volt a párolgás hiánya az Alföldön: Menes 175, Baraczka 265, Királyhalom 151, Pálffyteley 13 4 mm, általában tehát 100—200 mm között volt ; Erdélyben helyenkinf még némi több párolgás mutatkozott vagy a kimutatható hiány felette kicsiny értékű volt, úgy, hogy itt a párolgás összege a normális körül ingadozott 1915-ben. Igen jellemző Pozson y és Tapolcza viselkedése. Ezen a két helyen csak —25.3 illetve —12.7 mm hiány mutatkozöttTKülönösen erősen domborodik ki itt ki a Dunántúl, illetve az ország nyugati részének szélesebb volta, ami annyira jelentkezik, hogy még ebben a felette nedves esztendőben is közel normális mennyiség párolgott el a két kifogástalan felállítású, ideálisan szabad állomáson. ^SVó/b^ ugyancsa k Dunántúli állomás, a műszer viszonylag a szabadon van itt is elhelyezve, de az előbbi két helyhez viszonyítva határozottan védett felállítás és innen ered, hogy itt már jóval nagyobb a párolgás hiánya. Nem lesz érdektelen még azt is megvizsgálni — a balatoni áradásra való tekintettel, — hogy mikép viselkedtek az egyes hónapok párolgási összegei ezen a három helyen. Alábbi összeállításban a — jel az illető hónapban párolgási hiányt; a -f- jel párolgási többletet mutat. 6*"