Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
4. füzet - IV. Maurer Gyula: A Béga V. csegézőműveinek vasszerkezete
65 tóra' ható legnagyobb nyomaték 4,132,600 kg/cm, a legnagyobb feszültség pedig : 813 kg/cm 2. Zsilipkapáknál, tetintettel a feszültségek bizonytalanságára és a rozsdásodásra, nem tanácsos 800 kg/cm 2-nél számottevően magasabb feszültséget engedni meg. A főátló ellentálló szelvényébe a lemezburkolat 320 mm széles sávját szintén beleszámítottuk. A mellékátló részeit két végükön alátámasztott tartóknak tekintve, a lemezburkolat számításba vétele nélkül a legnagyobb nyomaték helyén fellépő maximális feszültség a felsőrészben 402 kg/cm 2, az alsó átlórészben pedig 766 kg/cm' 2. Miután a mellékátló a főátlóval való kereszteződése helyén legmagasabb, azonkívül a lemezburkolat is számításba vehető, a mellékátló elég erősnek bizonyulna az esetben is, ha háromtámaszú folytonos tartónak tekintenők. A kapúszárnyak víz ellen való nyitásakor az átlók feszültsége kisebb, mint ha reájuk a kapúk zárt állapotában a teljes víznyomás hat. Fölteszszük azt az igen kedvezőtlen esetet, hogy a kapút 10 cm vízszinkülömbségkor akarjuk nyitni, vagy pedig, hogy oly sebes vízfolyásban mozgatjuk, melynek ütése 10 cm-es víznyomásnak felel meg. A legmagasabb felső vízállást téve föl, egy kapúszárny 30'25 m 2-nyi felszínére 3,025 kg víznyomás esik. A kapú mozgatás közben három ponton van megfogva, az alsó és felső csapon és a vonórúd által a felső vízszintes főtartón. A közép felé emelkedő átló úgyszólván a kapúra eső egész víznyomást viseli. A nyomaték az átlók kereszteződésénél közel 340,000 kg/cm és a feszültség360 kg/cm 2. Forgó és ütköző oszlop. A forgó oszlop a lemezburkolat és tartók által átadott erőket a kapú zárt állapotában közvetlenül átviszi a falra. Nyitás közben a feszült sége szintén nem jelentékeny. Erősséget inkább gyakorlati és szerkezeti szempontok állapították meg, többek között, hogy a bélésfát is kellően reá lehessen erősíteni. Az ütköző oszlopoknak a melléktartók által átadott terhelést a kapúk felső és alsó csomópontjaira kell átvinniök. Az erők a kapú síkjára merőlegesek, s ez irányban 946,600 kg/cm, nyomatékot és 688 kg/cm a feszültséget okoznak. Ámde a két ütköző oszlop egymásnak támaszkodik, az erők összetevődnek és eredőjük a két oszlopot együttesen, nem a kapúszárnyak síkjára merőlegesen, hanem a zsilip tengelyvonala irányában terhelik. Az eredőnek a zsilip tengelyvonala irányában létrehozott nyomatékából egy oszlopra eső rész (vagyis fele) kisebb, mint a kapú síkjára merőleges nyomaték, de másrészt a keresztmetszet tehetetlenségi nyomatéka is kisebb a 17°-al elforgatott tengelyre, s így nagyobb feszültség adódik ki. Az egy oszlopra ható nyomaték arányos lévén az erőkkel: Mi = Mnorm X cos 17° = 946,600 X 0'9563 M! = 905,234 kg lem. Az ütköző oszlopnak a tehetetlenségi nyomatéka a kapú síkjával párhuzamos tengelyre I m ax = 27,588 cm 2, míg ellenben a 17°-kal elforgatott, vagyis a zsilip hosszanti tengelyére merőleges tengelyre csak: It = 25,469 cm, a feszültség pedig 804 kgjem 2. ^ 5
