Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban

41 ságaink elnézése következtében ezek a teljesen értéktelen elrendezések akárhányszor ki is építtettek és nem egyszer komoly ártalmakat, a vízműtulajdonosoknak pedig sok kárt okoztak. A mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás a háború folyamán olyan lendületet vett hazánkban, hogy a jelenlegi időpontot a legalkalmasabbnak kell tartanunk e tisztító eljárás országos rendezésére. Részletes munkaprogrammot kell e kérdés tárgyalására kidolgoznunk ; lehetőleg nyilvánosan kell megvitatnunk azokat a feladatokat, a melyeket meg kell oldanunk a nálunk még nagyrahívatott mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás továbbfejlesztése érdekében. A kérdések meglehetősen sokoldalúak. Akad e téren feladata nemcsak a szennyesvíz-kémikusnak és a szerkesztőmérnöknek, a tisztítóelrendezéseket építő vállalkozónak, hanem szükség van a biológus, orvos és bakteriológus közreműködésére is, s csak mindannyiuk együttes munkájától várhatjuk a kellő eredményt. A katonai hatóságok helyes törekvése révén a mesterséges biológiai szennyesvíztisztító telepek jelentősége, szükségessége ma már annyira átment a köztudatba, hogy a jövő "fejlődés helyes megalapozását most már múlhatatlanúl meg kell kezdenünk. Annál inkább is szükséges ez, mert tapasztalásunk szerint a szakszerű útmutatások figyelembevételével szennyvíztisztítótelepeket épitő vállalalataink készségesen követik a helyes tanácsokat, s legújabban már sok mintaszerű elrendezés is épült. Minthogy az országban eddig létesült nagyszámú telepet rendszeresen nem vizsgálták fölül, illetőleg működésüket nem ellenőrizték, tulajdonképpen nem is alkothatunk róla tiszta képet, hogy vájjon a jó elrendezések mellett mily mértékben terjedtek el a rosszak. Hiszen eddigelé a telepek ellenőrző vizsgálatát a reá hivatott m. kir. halélettani és szennyvíztisztító-állomás jóformán majd mindig olyan esetekben végezhette csak, a mikor ilyen telepek ellen panaszok merültek föl; természetes tehát, hogy az ellenőrzött elrendezések legtöbbje rosszul működött. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt sem, hogy a rosszaknak bizonyúlt elrendezések legtöbbje még a régi, kezdetleges, elavúlt rendszerek szerint épült; valószínű, hogy az újabb telepek között már kevesebb lesz a fogyatékos. Ismerve az eddigi fejlődés során észlelt fogyatkozásokat, az ezen a téren megoldandó föladatokat röviden a következőkben körvonalozhatjuk: A nálunk meghonosodott és leginkább elterjedt mesterséges biológiai szennyvíztisztítóelrendezés-típusokat alapos tanulmányozásnak kell alávetni. Tanúlmánjiozni kell elsősorban az iszap ülepítésének módjait és az iszap kezelésének, eltávolításának lehetőségeit, hogy a legkedvezőbb megoldásmódot megállapíthassuk. Részletesen tanúlmányozni kell továbbá, vájjon a szükséges-e a szűrőtestre bocsátás előtt a szennyesvízet hosszasan pihentetni,' illetőleg hogy ez az elő-rothasztás kivánatos-e egyáltalán és ha szükséges, milyen mértékű legyen. E kutatások eredményétől függ elsősorban a telepek helyes méretezése kérdésének a tisztázása. Hasonló kérdést kell a szűrőtestekre nézve is megvilágítanunk. Tüzetes vizsgálattal kell kiderítenünk, hogy legalább is mekkora szűrőtestre van szükség, hogy még elfogadható tisztítást érhessünk el? Vizsgálnunk kell azt a kérdést is, hogy a víz szennyezettsége, illetőleg töménysége mily hatással van a telep tisztítóhatására, illetve, hogy a nagyon tömény szennyvízeket nem czélszerűbb-e előzőleg felhígítani és ha igen, milyen mértékben? A szűrőtestek töltésére használatos különféle anyagok minőségének és szemnagyságának meghatározására, a minél alaposabb és eredményesebb levegőzés, szellőzés kérdésének tisztázása is