Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban

32 elrendezések, a melyek a homokfogó-, ülepítő- és oldómedenczéket egyesítik ; más rendszerek teljes ülepítés és hosszabb oldás, illetőleg előkészítés után a részben kirodhadt szennyesvizet a szükségesnél jóval kisebb szűrőtesten tisztítják meg (ezek az elrendezések terjedtek el nálunk leginkább), ezzel mindenesetre a költségek csökkennek, mert a tisztítás legköltségesebb része a szűrőtest ; viszont azonban a tisztító hatás csekélyebb, mint a teljesen kiépített mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás esetében. Azonfölül ez a megoldás ellentétben van azokkal a legújabb törekvésekkel, a melyek a hosszas oldást és előkészítést szükségtelennek mondják és inkább arra törekszenek, hogy az oldó medenczéket kiküszöbölve, gondos ülepítés után lehetőleg friss szennyvizet juttassanak a szűrőtestre. (E törekvéseknek az a tapasztalás volt a rugójuk, a melyet a szennyesvízekkel folytatott öntözés, illetőleg talaj szűrés tanúlmányozása során szereztek, mikor ugyanis kiderült, hogy a tisztulás és szűrés annál gyorsabb és sikeresebb, továbbá a szennyesvízben foglalt használható anyagok kihasználása annál teljesebb, mennél frissebb szennyvízzel öntözünk. A halastavakban folytatott szennyesvíztisztítás sikerének is egyik fontosabb előföltétele, hogy a szennyvíz frissen, ne pedig rothadtan jusson a tavakba.) Gyakori eset az is, hogy a tisztító-elrendezések végére nem építenek fertőtlenítőelrendezést. Ez pedig helytelen, mert a mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás, ha csökkenti is a vízben lévő baktériumok számát, a szennyes vizet nem fertőtleníti, a járványos betegségeket okozó baktériumokat nem tartja vissza és ha az elrendezéseken áthaladt szennyvíz meg is tisztult, fertőzőképessége még mindig megvan. * A mesterséges biológiai szennyesvíztisztító elrendezések Magyarországon meglehetős, későn terjedtek el s kb. alig két évtizede, hogy néhány létesült nálunk. Ennek a körülménynek, valamint a mesterséges biológiai szennyvíztisztítás azóta észlelt lassú térfoglalásának megvan a maga természetes magyarázata. Hazánk történelmi fejlődése a nagy városi településeknek a legutolsó évszázadig nem nagyon kedvezett; vidéken, a szétszórtan épült, különálló házakban kezdetleges módon távolították el a házi szennyet; csatornázásról szó sem volt és a legtöbb helyütt még ma sincs. A nagyobb városokban sokkal hamarabb merült föl a szüksége a házi szenny rendszeres eltávolításának ; azonban közegészségügyünk lassú fejlődése, kapcsolatban legtöbb városunk tőkeszegénységével és súlyosbítva igen sok városunknak vízelvezetés szempotjából nagyon kedvezőtlen fekvésével, úgyszólván a mai napig lehetetlenné tette, hogy nagy városaink egész sora szennyvizeit megfelelőképpen vezethesse el, vagy épen, hogy megtisztítsa. A vízzel való ellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás elsőrendű városi föladatok, de ez üzemek kifejlődése csak nagysokára, alig egy negyedszázaddal ezelőtt indúlt meg. Es ha végigtekintünk városainkon, szomorúan kell megállapítanunk, hogy csatornázás dolgában még ma is alig vagyunk túl a kezdet legelején. Szomorú vigasztalás e visszamaradottsággal szemben, hogy ha a közeljövőben e városi feladatok megoldása országszerte sorra fog kerülni, akkor nem kell többé a technikai fejlődés tandíját lerónunk és hogy városaink tetszésük szerint válogathatnak majd a külföldön jól bevált s legmegfelelőbb tisztítórendszerek között. Altalánosságban megállapíthatjuk, hogy a mesterséges biológiai szennyvíztisztítást a háború előtti időkig hazánkban csaknem kizárólag magánlakóházak-