Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

4. füzet - III. Halmi Gyula: A mesterséges biológiai szennyvíztisztítás hazánkban

29 tatunk, már sokkal gyorsabb a tisztulás ; e természetes tisztítómód ugyan még mindig nagy területet kíván és a becses szennyezőanyagokat sem használja ki teljesen; azonfölüj tisztítóhatása sem mindig egyforma; rendszerint erősen függ a talajtól. Az alagcsövezéssel kapcsolatos talajszűrés természetes úton már kisebb területen is igen jól megtisztítja a rothadó szennyvizeket, de a hasznos alkotórészeket szintén nem értékesíti elegendőképen. A természetes tisztításnak legsikeresebb módja a növénytermesztéssel kapcsolatos talajszűrés, a mely többnyire gazdasági haszonnal és a tisztítás szempontjából legtöbbször teljes sikerrel jár; nem kíván túlságos nagy területet ; a haszonnövények kellő megválasztása esetén a szennyvizekben foglalt trágyaanyagok igen eredményes kihasználását teszi Lehetővé, viszont azonban e tisztítómód elég költséges kezelést kíván, noha majd mindig gazdaságos. A szennyvizeknek a talaj útján való megtisztításában fokozott mértékben vesznek részt a természeti erők. A talaj biológiai munkája rendkívül nagy. A nagyjából ismeretes kémiai hatásokon kívül, a cserebomlások mellett még kellőleg föl nem tárt fizikai, katalitikus és más hatások is érvényesülnek ; de a szennyvizek tisztítása szempontjából talán a legnagyobb jelentőségű az a körülmény, hogy a talaj rendkívül gazdag mikroorganizmusokban, a melyek a szerves szennyező anyagok fölemésztését, elbontását, ásványosodását és oxidáczióját egyaránt elősegítik. Ez a természetes-biológiai folyamatba szennyvíz tisztulását a tároláskor tapasztalható lassú kirothadással szemben annyira meggyorsítja, hogy a friss szennyvíz a talajon alig 24 óra alatt átszűrődve, kellő kezeléssel teljesen megtisztítható. Hasonló sikerrel és gyorsan megy végbe a természetes tisztulás halastavakban is, amikor a szennyvízben foglalt hasznos trágyaanyagok szintén legnagyobb részben értékesülnek és az élővíz igen gazdag mikroflórája és mikrofaunája hatalmasan elősegíti a vizekben foglalt szennyező anyagok gyors áthasonítását, illetve elbontását és rothadni többé nem tudó, ártalmatlan vegyületekké való átalakulását. Halastavakban meglepően kis területen igen jó tisztítást ós gazdaságos üzemet érhetünk el ; a halastavas természetes szennyvíztisztítás még a növénytermesztéssel kapcsolatos talaj szűrésnél is jóval kisebb területet kíván. A helyi viszonyok azonban sokszor olyanok, hogy terület hiányában a természetes szennyvíztisztítás itt említett egyik módját sem használhatjuk. Megfelelő nagyságú élővíz hiányában, a melybe elégséges (legalább 500-szoros) higítás esetén csupán mechanikai tisztítással is lebocsáthatnók a szennyvizet; vagy halastó, tárolóterület, rét vagy öntözőföldek hiányában más megoldást kell keresnünk és azt a biológiai erőt, a mely természetes úton a szennyvizek rothadó szerves anyagait arányosan nagy időben és térben bontja el és teszi ártalmatlanokká: mesterséges úton annyira kell sűrítenünk, hogy a tisztulás, tehát a kirothadás, oxidáczió és ásványosodás kis térben alig néhány óra alatt mehessen végbe. A biológiai erők ilyen konczentrálását, megsűrítését végzik a mesterséges biológiai szennyvíztisztító elrendezésele, a melyekben a szennyvizet ülepítéssel a durva hordalékoktól megtisztítva és rövid pihentetéssel a bennük oldott rothadó szerves anyagok bomlását megindítva, olyan szűrőtestekre viszszük, a melyeken a rothadó szerves anyagok elbontását, oxidálását és ásványosodását végző mikroorganizmusokat mesterséges úton, dúsan tenyésztjük és elszaporítjuk úgy, hogy mikor e valóságos baktérium-ágyakra a rothadó szennyvizet rávezetjük, bőséges levegőzés mellett az egész természetes tisztító folyamat mesterségesen meggyor-