Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
3. füzet - III. Bogdánfy Ödön: A csőzsilipek bíróssága
235 mint maga a terhelés, vagyis középen legnagyobb s a szélek felé csökken az 1. rajzon láttatott módon. Ekkor a terhelés és reákczió teljesen egybevágó idom úgy, hogy lia a reákczió rajzát a terhelés rajzára forgatjuk, a két idom fedi egymást. Ebben az esetben a hajlító nyomatéle a tartó bármely pontján és így a Tcözepén is 0 értékű. A csőzsilip csak nyomást szenved, de nem hajlik meg. A valóságban csakis akkor állhat elő ez a reákczióeloszlás, ha összenyomhatatlan sziklára alapozunk, de alföldi talajban természetesen ilyen reákczióeloszlás nem következik be s csak a dolgok további tisztázására indultunk ki ebből a szélsőséges esetből. Mennél inkább eltér a reákczió eloszlása a terhelés eloszlásától, annál nagyobb hajlító nyomaték hat a csőzsilipre s a hajlító nyomaték annál kisebb, mennél jobban megközelíti a reákczióeloszlás a terheléseloszlás idomát. A Benedek-féle föltevés szerint a reákczióeloszlás majdnem a terhelés alakjával egyezik, miként a 2. rajz láttatja. A reákczióeloszlás idomát a terhelés idomára forgatva csak kevés eltérést kapunk. A tartó közepén keletkező maximális nyomaték ebben az esetben csekély. Jóval nagyobb hajlító nyomatékot kapunk az Erdős-féle föltevés esetén (1. a 3. rajzot). Ekkor a reákczió eloszlása derékszögű négyszög szerint történik, melyet, lia a terhelés idomára forgatunk, jóval nagyobb különbségeket kapunk, mint a Benedek-féle föltevés esetén. Még nagyobb a tartó közepén a hajlító nyomaték a Sajó-féle föltevéssel, midőn a reákczió két, illetve egy pontra konczentrálódik (1. a 4. és 5. rajzokat). Ebben az esetben a terhelésnek egyenletesen elosztott része is közreműködik a hajlító nyomaték előidézésében, míg a két előző esetben nem és a csőzsilipet csak nyomásra erőlteti. A maximális, hajlító nyomaték nagysága tehát fokozatosan növekedik a Benedek, Erdős és Sajó föltevése szerint. Benedek maga is érzi, hogy föltevése a talaj egyenetlen minősége miatt nem ad elég biztosságot a csőzsilipek méretéséhez s ezért azt a követelést állítja föl, hogy a csőzsilip megfeleljen a maga és az Erdős föltevése szerint kiadódó nyomaték középértékének. Benedek az Erdős szerinti nyomatékot túlságosnak itéli, sőt azt hozza le, hogy még a középértékkel számított hajlító nyomaték is 43 kg/cm 2 (tehát meg nem engedhető) húzófeszültséget idéz elő a csőzsilip betonjában, lia az építmény 1. rajz. Hajlító nyomaték nélküli terhelésés reákczióeloszlás. 2. rajz. A reákczió eloszlása Benedek föltevése szerint.
