Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
3. füzet - III. Bogdánfy Ödön: A csőzsilipek bíróssága
233 szerint történjék. A felülbirálatra kijelölt osztálynak legyen módjában a tapasztalatokat is megfigyelni és ezeknek a tapasztalatoknak alapján a zsilipépítés elméletét és gyakorlatát fokozatosan és rendszeresen továbbfejleszteni. XIV. Mivel a bajoknak oka igen sok esetben a gyarló kivitélben rejlik, gondoskodni kell arról, hogy házi kezelés esetén — amennyiben erre szükség van — az építést a kivitélkor a középpontból ellenőrizzék, támogassák, illetve a szükséges útmutatásokat és felvilágosításokat gyorsan megadják. Másrészt gondoskodni kell arról is, hogy — ha az építés vállalati úton történik — a munkát csakis megbízható és gyakorlott vállalkozók kaphassák meg. A legolcsóbb ajánlatok elfogadásának rendszerével, lia valahol, úgy a belvízzsilipek építésénél kell szakítani, a hol már kis mulasztás vagy felszinesség is megmérhetetlen károkat okozhat. A csözsilipek biróssága. (6 rajzzal.) Irta: Bogdánfy Ödön. A csőzsilip az ármentesítő töltés kényes helye. Nemcsak azért, mert megszakítja a töltés folytonosságát úgy, hogy a föld és zsiliptest különböző anyaga közt a kellő összefüggést csak gondos munkával lehet elérni, hanem főként azét t r mert a csőzsilipek megépítése a rossz altalaj miatt sok nehézségbe ütközik és birósságát ez a rossz talaj erősen próbára teszi. A zsilipet tehát, mely a töltésben mint «folytonossági hiány» jelentkezik, a hol csak lehet, mellőzni kell; de a hol föltétlenül szükséges, oly módon kell megépíteni, hogy a lehető legnagyobb biztosságot adja. Ezt a biztosságot a zsilip kellő méretezésével és megépítésének gondosságával lehet elérni. Azok a fejtegetések, melyeket ebben a dologban Erdős Ferencz, Benedek József dr. és Sajó Elemér bocsátottak közre (1. a Vízügyi Közlemények 1916. 2. és 3. füzeteit), meglehetősen tisztázzák a kérdést. De a fölvetett gondolatok nagyon szerteágazók, néhol ellenmondók úgy, hogy czélszerűnek látom összefoglalva előadni őket, illetve kritikai vizsgálódás alapján megállapítani, hogy a csőzsilipekre vonatkozóan minő méretező eljárás és a megépítés minő módja látszik legczélszerűbbnek. Nem terjeszkedünk ki itt oly részletekre, melyeket minden mérnöknek tudnia kell, hanem csupán az alapelveket ismertetjük, melyek útmutatást adnak, hogy a sztatikai törvények miként alkalmazhatók a csőzsilip számításához s minő szabályok tartandók szem előtt a megépítéskor. 1. A csözsilipre ható erők; a zsilip méretezésére szolgáló alapfeltevések. Ha meg tudjuk határozni, hogy a csőzsilipre minő erők hatnak, akkor méretezése egyszerű s feladatunk határozottá válik. A csőzsilipre ható külső erők: a terhelés és a neki megfelelő reakczió. E külső erők hatásának a belső erők állanak ellen. A terhelés nagysága és eloszlása minden csőzsilip esetén könnyen megállapítható. A terhelés egy része a zsilip saját súlya, más része a töltéstest. Mindkettő a gyakorlati kívánalmaknak megfelelő pontossággal határozható meg. Nincs miért tovább foglalkoznunk velők. Már a reákczió nagyságának és eloszlásának megállapítása nehéz. És épen 4
