Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

217 cső alig ülepedik és így rajta számbavehető repedés nem keletkezhet ; ezért a cső esetleg egy darabból is készíthető (mivel csak 30 m hosszú). Ellenben nyilvánvaló, hogy a 32. sz. rajzon látható, alapozás és szádfal nélküli csövet érzék szerint már mintegy 60—80 m hosszúra kell venni. Hogy ez a hosszú cső az egyenetlen ülepedés és a hőmérsékleti tágulás következtében meg ne repedjen, felteszszük, hogy mintegy 10 m hosszú darabokból építjük. Hogy az ilyen alapozás nélküli csövek hosszúságát ne csak érzék szerint állapítsuk meg, hanem konkrét adatokra támaszkodhassunk, czélszerű volna az eddig végrehajtott vízszin-görbe észlelések és egyéb kísérletek erredményeit (első sorban is az alföldi folyós homok-altalajra) összeállítani és szükség esetén még újabb kisérletekkel is kiegészíteni. 2. A keresztmetszet alakja. A keresztmetszet alakja — véleményem szerint — teljesen attól függ, hogy egy darabból, vagy pedig — részekre osztva — több darabból, illetőleg milyen hosszú darabokból építjük a csözsilipet éi hogy a méretezés alapjaid milyen számító módszert fogadunk él. így pl. ha valami különleges okból a csőzsilipet okvetetlenül egy darabból akarjuk épí teni és az alapozó rendszer olyan, hogy számbavehető ülepedés, illetőleg ülepedéskülönbség léphet fel, akkor nyilvánvaló, hogy a szek rénytartós keresztmetszeti alakok lépnek elő térbe (pl. 1. a 33. sz. rajzot), mert ezeknek — ugyanazon anyag felhasználásával — nagyob) a keresztmetszeti modulusa, illetve a hajlít ellenállása, mint a körkeresztmetszetű szelvényé Ha azonban a csöveket rövidebb, pl mintegy 10 m hosszú darabokból építjük, ak kor rendszerint a körszelvény a legegyszerűbb és a legjobb. E két szélsőség közé eső közbenső ese tekben (pl. 20 m hosszú darabokból össze állított zsilipnél) általában véve a 33. sz. raj zon feltüntetett magas szekrénytartó és a köralak közti közbenső szelvényalakok a helyükön valók. E szelvények alakja, mérete, vasalása stb. teljesen attól a módszertől függ, a melyet a legnagyobb hajlító nyomaték kiszámítására alapul elfogadunk. Ezzel majd alább részletesebben foglalkozunk. Itt még csak azt jegyezzük meg, ha nem is adunk a csőnek a szó szoros értelmében veit alapozást, (pl. czölöprácsot, illetőleg czölöpökre állított betonalapot stb.), azért czélszerű a cső alá mintegy 50 cm vastag kiegyenlítő betonréteget helyezni el, melynek egyrészt az a czélja, hogy tiszta egyenletes munkaterünk legyen, másrészt pedig, hogy a talajt már az építés megkezdése előtt kissé megterheljük ós ezzel a dr. Benedek-féle besülyedési görbe egyenletesebb szakaszába jussunk be. (L. Vizügyi Közlemények, régi sorozat XXX. kötet.) 33. Szekrénytartós zsilip keresztmetszete.