Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - II. Sajó Elemér: A belvízvezető zsilipek megrepedésének okai. Javaslatok a repedések megakadályozására

209. az is, hogy a szádfalak befelé csúsznak, a felső duczoláson kívül egy másodikat is el kell helyezni, a szádfal résein, vagy egyéb helyein át a homok kezd betódulni az alapgödörbe stb., stb. Ilyen nehéz körülmények között még egy czölöprácsot is leverni roppant bajos, hiszen az alapgödör már annyira lazul, hogy rendszerint alig várják már, hogy az alapbetont éjjel-nappali munkával, jól rosszul, de főképen gyorsan beledobálják a gödörbe és ezzel az építésnek nyilt sebét elfödjék. Vagy ha mégis leverik a czölöpöket, nincs nagy köszönet benne, mert a források alaposan meglazítják. Egészen másképen áll a dolog, ha rövid szádfal helyett hosszú, mély, a betonalap alsó síkja alá legalább 3—5 m-nyire leérő szádfalat verünk le. Az ilyen mély szádfalak még akkor is jelentékenyen csökkentik a forrásozást, ha nem érnek le valamely vízálló rétegbe. Ha azonban az altalajrétegek vízállók, akkor — feltéve, hogy a szádfalak jól zárnak — az alapgödörben forrásnak nyoma sem lesz. De még ebben a kedvező esetben sem szabad vagy tanácsos a czölöpöket a szádfalak közti alapgödör kiemelése után verni le, hanem ezt a munkát a szádfalak verésével egy időben kell végrehajtani. Vagyis ebben az esetben a levert czölöpök felső vége a —0-50 m körüli magasságban volna (1. a 25. sz. rajzot) és a czölöpök felső (rajzon pontozott) részét az alapgödör kiemelése közben le kell vágni, így a faanyag egy része kárba vész ugyan, de ezt sokszorosan ellensúlyozza az a haszon, hogy a földkiemelés befejezése után rögtön meg lehet kezdeni a betonozást. Mint említettük, a czölöpök meglazulásának másik oka a talajnak plasztikus, iszapos volta szokott lenni. Itt csak' azzal lehet segíteni, ha a czölöpökkel lemegyünk egészen az iszap alatti szilárdabb rétegbe. Tenger melletti iszaptalajokon nem ritkaság, hogy a czölöpökkel 10—15 m mélységre is lemennek. (Például 1. a 26. sz. rajzot). Ilyen nagy mélységben már az iszap is jobban meg van ülepedve, szilárdabb és így — ha más jobb réteget nem is találnak — a czölöpök teherbírását a talajban való súrlódás adja meg. De Alföldünkön gyakran találunk az iszap alatt czölöpökkel elérhető mélységben szilárdabb réteget. A hol pedig igen nagy mélységig olyan rossz az altalaj, oda ne építsünk zsilipet, vagy ha nem kerülhetjük ki, alkalmazzuk az ilyen viszonyokhoz való különleges alapozó módokat (szekrény-alapozás stb.). 26. rajz. Mély czölöprács (14 га. hosszú czölöpökkel) a bremerhaveni ősegénél.